Csíkcsekefalva keleti részén törnek fel a település borvízforrásai.

A Csíkszentmártonnal összenőtt Csekefalva keleti határában több borvízforrás tör fel. A források közül a legismertebb a Csekefalvi borvíz, ivóvíznek ezt használják leginkább a helyiek. Vitos Mózes így ír a forrásról a Csíkmegyei füzetekben: „...természetes állapotában, mint ivóvíz igen jó, iható, de borral használva, gyenge." A Csekefalvi-patak jobb partján talállható Rosszborvíz nem fogyasztható, a forrás nincs befoglalva, területe elmocsarosodott. A Tókertben feltörő, magas sótartalmú Gothárd borvizet vegyi összetétele miatt – nátrium-hidrogénkarbonát-klorid típusú ásványvíz – palacsintasütésre használják a helyi asszonyok, a forrást még Palacsintasütőnek nevezik. Ettől a forrástól délre található az Orsovály borvízforrás.
Csíkcsekefalván két népi fürdő is működött régen. A Kömény-feredejét a Kömény család építettette az 1900-az évek elején. A település keleti felében, az erdős részen kialakított deszkamedencés fürdőnek ma már nyoma sincs. A másik fürdőről Vitos Mózes tesz említést a Csíkmegyi füzetekben. A Vén csere alatt feltörő véncserealji borvíz és a tőle száz lépésre kialakított véncserealji fürdő ma már nem létezik.

A Csekefalvi borvízek kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát és nátrium-hidrogénkarbonát-klorid típusú ásványvízek.

Csekefalva borvizeit napjainkban ivókúrában, régen ivókúrában és fürdőkúrában használták a helyiek és a környéken élők.

Csíkmegye ásványos forrásai és fürdői. IN: Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek I. Csíkszereda, 2002. 269-343.
Székelyföld borvizei. Csíkszereda. Polgár-Társ Alapítvány - Csíki Természetjáró és Természevédő Egyesület, 2009
Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: Székelyföldi fürdői. Csíkszereda, Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, 2013