Csíkszentimre nyugati határában, 1100-1250 m magasan fekszik a Dél - Hargita egyetlen hegyi üdülőtelepe, a Csíkszentimrei Büdösfürdő. Nevét a kellemetlen záptojás szagot árasztó kénes-széndioxidos gázkiömlésekről kapta.

A legenda szerint egy öreg juhpásztor fedezte fel Büdösfürdő széndioxidban gazdag (99%), kénhidrogént és radont is tartalmazó gázömléseinek gyógyító erejét. A pásztor a nyáj legeltetése közben néhányszor megpihent az erős szagot árasztó, de kellemesen meleg helyen és egy idő után észrevette, hogy korábban fájó végtagjai meggyógyúltak. A pásztorok kiásták a gyógyhatású gázömléseket, az így keletkezett büdösgödröket „süllögőnek" nevezték el.
Büdösfürdő területén feltörő nagyszámú gázkiömlés a gazdag vulkáni utóműködés következménye. A környéken élők régóta ismerik a büdösgödrökból feltörő gáz jótékony hatását. Benkő Károly 1853-ban már említést tesz a helyről „ ... a Csihaj nevű hegy aljából eredő Rege vagy Ravaszlik pataknáli kútfőt büdössnek nevezik, mivel itt büdöskövess a helly." Az itt található borvíz és büdös gödör gyógyító erejéről Vitos Mózes így ír a Csíkmegyei füzetekben: „ Mint a barlang kénes kigőzölgését, ugy ezen ásványos vizet is kihűléses és szemfájós betegek azt gőzléssel, ezt mosakodással eredményesen használják."
A telepen található gázkiömlések és borvizek gyógyhatását szervezett formában az 1920-as években kezdték el kihasználni. A Süllögő nevű széndioxidos gázkiömlésre fürdőt létesítettek és néhány kezdetleges szállást is építettek a környéken. Az 1960-as években az itteni források vizét kihasználva beindítottak egy 6 káddal működő melegfürdőt. A szegényes elszállásolás és primitív gyógykezelés ellenére rengeteg beteg látogatta és használta eredményesen a mofettákat és a melegfürdőt. „ A gázokat képező mofetta-gödrökben és a kalciumos, magnéziumos, jódos radonos borvizekkel képzett kádfürdőkben primitív, de eredményes gyógykezeléseket végeznek, főleg sokízületi reuma esetén. Sok mozgásképtelen beteg nyerte vissza itt egészségét." (dr. Szabó Árpád: Radioaktív ásványvizek és mofettagázok)
Az 1970-es években higanyércet kezdtek kitermelni a területen. A bánya bel-és külterületén végzett munkálatok sajnos jelentős mértékben akadályozták a fürdő fejlődését. A cinóberbánya alig egy évtizedig működött, de káros hatása a mai napig észlelhető.
A bányakitermelési munkálatok megszűnésével Büdösfürdőn beindult az építkezés. Rendezési terv hiányában össze-vissza építkeztek a területtulajdonosok, rontva ezáltal a fürdőtelep arculatát, összképét. A rendszerváltás után felgyorsult a folyamat, egyre több villát és házat építettek, továbbra is rendszerezés nélkül.
Infrastruktúra hiányában lassan hanyatlani kezdett a fürdőtelep. A mofetták és a fürdő állapota leromlott. Megoldásra várt az elszállásolás lehetősége, a telep megközelíthetősége (a rossz útviszonyok miatt), ivóvízellátás, szennyvíz elvezetése.
Csíkszentimre önálló községgé alakulásával helyiek prioritása közé tartozott Büdösfürdő fejlesztése. Fokozatosan kezdték el felújítani a mofettákat, a büdösi borvíz környékét, épült egy kezelőközpont, mely anyagi keret hiányában még befejezésre vár. A Büdösfürdőt megközelíthető útvanalon történtek felújítások, a nemrég átadott turisztikai információs iroda a fürdőtelepre látogató betegek és turisták tájékoztatását könnyíti meg.
A csíkszentimrei fiatalok kedvelt helyszíne Büdösfürdő. Évek óta itt szervezik a Büdösfürdői Ifjúsági Napokat.
A 2000-es években Büdösfürdő két részre szakadt, a déli közigazgatásilag Csíkszentimréhez, az északi Csíkszentkirályhoz tartozik.
Büdösfürdő területe lápos, tőzeg borítja, 1955 óta botanikai rezervátum.

A Szemvíz-forrás vize kalcium-szulfát-hidrogén-karbonát típusú, míg a Büdösi borvíz kalcium-magnézium-hidrogén-karbonát típusú ásványvíz.
A büdös gödrökből feltörő gáz 99%-ban széndioxidot, a 1%-ban ként tartalmaz.

Büdösfürdőt leginkább a büdösgödrökből feltörő gyógyhatású gázok miatt látogatják a betegek. A 99% széndioxidot tartalmazó gázokat főleg az ízületi és reumatikus betegségben szenvedők használják, de kezelnek szív- és érrendszeri problémákat, anyagcsere zavarokat, bőrbetegségeket.
A Szemvíz-forrás kénes vize szembetegségek kezelésére alkalmas. A Büdösi borvízet szív-és érrendszeri problémákban, endokrinológiai betegségek kezelésében, vese- és húgyúti problémák kezelésében, bőrvetegségekben, anyagcsere zavarok kezelésében alkalmazzák

Hargita megye természetes gyógytényezői. Csíkszereda, 1974.
Csíkmegye ásványos forrásai és fürdői. IN: Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek I. Csíkszereda, 2002. 269-343.
A Hargita-hegység és környéke ásványvizes fürdői. Szerk. Jánosi Csaba, Péter Éva. Csíkszereda, 2003.
Dr. Szabó Árpád: Radioaktív ásványvizek és mofettagázok. Kolozsvár, 2005
Jánosi Csaba – Péter Éva – Berszán József – Jánosi Kincső: Az Alcsíki- és Kászoni-medence ásványvizei és gázömlései. IN: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Szerk. Murányi János. Csíkszereda, 2006. 343-356.
Csíkszentimre öröksége. Csíkszentimre, 2011.
Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: Székelyföld fürdői. Csíkszereda, 2013.

Székelyföldi mofettás könyv. Sepsiszentgyörgy, Háromszék Vármegye Kiadó, 2017.