Csíkszentimre gazdag borvízlelőhelyekben, a legtöbb forrás és moffetta a település határaiban huzódó Bánya- és Vermed-patak forrásvidékén és a magaslati Büdösfürdőn található. A nagyszámú borvíz és kénhidrogénes széndioxid gázömlés a területen tapasztalható vulkáni utóműködés következménye.

A falu területén három forrás tör fel. A Felszeg nevű tízesben két borvízforrás ismeretes, a Fesszegi és a Petresi. A lakók a kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos Fesszegi borvizet használják, a Petresi borvíz elhanyagolt állapotban van. 2005-ben hidrogeológiai fúrást végeztek a faluban. A kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú ártézi kút vizét egy helyi vállalkozó 2007-től ásványvizként és üdítőként forgalmazza.

Bányapataki fürdő

A település határában, a Bánya-patak forrásvidékén feltörő borvizek már évszázadok óta ismertek és kedveltek voltak a helyi lakósok körében. Először Kunits Ferenc említi a Bányapataki forrásokat az 1731-ben megjelent Dacia Siculia c. művében. Népszerű fürdő alakult ki a gyógyhatásáról elhíresült borvíztelepen, melyet Mineralbad néven egy 1770-ben készült térkép már feltüntet. A fürdőt ismerteti a csíkszentimrei Domus História is: „Bányapataka fejében, Fekete-hegy oldalában van egy gyógyforrás, melyet századok óta használtak a közel lakó hülés- és más nyavalyákban szenvedők, kik közül sokan nyerték vissza egészségüket." Vitos Mózes így ír a „kitűnő gyógyhatásáról nevezetes" Bányapataki fürdőről: „Lerakodása után ítélve, erős vastartalmú víz, melyet a kihűlésben szenvedők nagy eredménnyel, s majd hidegen, majd melegitve és majd ivásra használják." A völgyben feltörő, nagyszámú foglalt és foglalatlan borvízforrások közül hétnek a vizét vegyelemezték. Imertebb források a Hídmelleti-, Istompi-, Aranyliki-, Fortyogók- borvíz.
Büdösfürdő felfedezésével hanyatlásnak indult az addig népszerű Bányapataki fürdő. „... a községek közelében hova-tovább ujabb es ujabb fürdőket kezdnek berendezni, s ezeket, mint kényelmesebben hozzáférhetőbbeket, használják." (Vitos Mózes) Az elhagyott területet visszakövetelte a természet, csak a romos büdösgödrök és a helynevek (Feredőházak) emlékeztetnek a hajdan sokat látogatott fürdőre. Napjainkban csak kevesen ismerik és használják az itt feltörő ásványos forrásokat és a kezdetleges moffetákat.
Bányapatak-fejét ingoványos, borvizes tőzeglápok borítják, területén nagyszámú vulkáni utóműködés észlelhető. Botanikai és geológiai védett terület.

Vermedpataki fürdő

Bányapatakával párhuzamosan húzódik a Vermed-patak völgye. Ez a völgy is tele van a vulkáni utóműködés következtében felszínre tört borvizekkel, gázkiömlésekkel. A források közül a Hétölvesi borvizet vegyelemezték. A kálcium-nátrium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú ásványvizet szívesen fogyasztották a helyiek. A Vermed-patak jobb partján a gáz süvöltve tör a felszínre a Süllögőnek nevezett 3x3x1 méteres büdösgödörből. Régen kezdetleges fürdő működött ezen a helyen. A természet itt is visszakövetelte a területet, ma már csak a hajdani fürdő emléke maradt meg.

Csíkszentimre forrásai változatos vegyi jellegű, nagy vastartalmú borvizek. Közöttük a kalcium-hidrogénkarbonát és a nátrium-kalcium-hidrogénkarbonát-szulfát típusú ásványvizek az uralkodók.

Csíkszentimre területén feltörő borvizeket reuma ellen, női bajok, vesebaj, vérszegénység és bőrbetegségek kezelésére használták.

Hargita megye természetes gyógytényezői. Csíkszereda, 1974.
Csíkmegye ásványos forrásai és fürdői. IN: Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek I. Csíkszereda, 2002. 269-343.
A Hargita-hegység és környéke ásványvizes fürdői. Szerk. Jánosi Csaba, Péter Éva. Csíkszereda, 2003.
Jánosi Csaba – Péter Éva – Berszán József – Jánosi Kincső: Az Alcsíki- és Kászoni-medence ásványvizei és gázömlései. IN: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Szerk. Murányi János. Csíkszereda, 2006. 343-356.
Székelyföld borvizei. Csíkszereda. Polgár-Társ Alapítvány - Csíki Természetjáró és Természevédő Egyesület, 2009.
Csíkszentimre öröksége. Csíkszentimre, 2011.
Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: Székelyföld fürdői. Csíkszereda, 2013.