2022. június  30., csütörtök, Pál
   
Székelyderzsi unitárius templom
Székelyderzsi unitárius templom

A székelyderzsi unitárius templom Székelyföld egyik legrégebbi és legjelentősebb műemléke a falu központjában egy enyhe magaslaton áll.

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemlék épületként szerepel.

A vártemplom Udvarhelyszék legszebb gótikus emléke, művészettörténetünk jelentős értéke.

Története

A települést először az 1334. évi pápai tizedjegyzékben említették Thomas sacerdos de Ers solvit II. banales antiquos alakban.

Az egykori kápolna az 1300-as évek elején épülhetett, majd száz évvel később kibővítették.

A középkori templom hajójának építési ideje a 13-14. század fordulóján lehetett, erre utal a diadalív falában elhelyezett rovásírásos tégla.

A műemlék épület belső falát díszítő Szent László-legenda freskósorozat 1419-ben készült.

A templom mai későgótikus formáinak kialakítása a 15. század végén történt, a 14. század elején épült koragótikus épület felhasználásával.

A Básta seregei által feldúlt templomot az 1600-as évek elején megerősítették, várfalakkal vették körül, védelmi célokra átalakított tetőzettel, szuroköntőkkel látták el, akkor épült a toronybástya is.

Az oldalfalak tetején körbefutó, a támpillérekre támaszkodó, ikerárkádos kialakítású, kissé előreugró védelmi emelet, a fordított kulcslyuk alakú lőréseivel és szuroköntő nyílásaival valószínűleg 17. századi kiegészítés.

A régebben zsindellyel fedett magas tetőzetet 1760-ban cseréppel fedték be.

A vártemplom javításának ideje: 1606, 1622, 1781, 1788, 1834.

Leírása

Orbán Balázs szerint a középkori templom:

...egyike a csinosabb és a közönséges községi templomoknál nagyobb gótízlésű templomoknak..."

A műemlék épület öt bástyás, harangtornyos négyszög alaprajzú erődítés közepén áll. A kettős térfűzésű keletelt épület a késő gótikus kor alkotása, hajója korábbi a szentélynél és a késő gótikus erődítésnél. A hajó hossza, a szentéllyel együtt 28 méter, szélessége 7,25 méter, belső magassága 15 méter, külső magassága 20 méter.

A szentély, a hajó, és a karzat alatti rész teljes egészében hálóboltozatos. A sokszögzáródású szentély hálóboltozatának bordái díszített gyámkövekre futnak, amelyeken a Petky címer és a székely címer is feltűnik. A bordákon kehely formájú, ágfonadékos díszművek, különböző alakú férfifejek, valamint ekevas ábrák körvonalazódnak.

A kékre festett padok, a hatalmas, fehérre meszelt falfelületekkel egységes, harmonikus és a látványos későgótikus hálóboltozattal együtt nagyméretű belső teret teremtenek.

A magas fedélzet régebben zsindellyel volt beborítva, 1760-ban cseréppel fedték be.

A templom nyugati és déli oldalán lévő bejárati ajtók csúcsívesek. A szentélybe a három csúcsíves kőrácson kétosztású ablakok nyílnak, amelyek félig elfalazott keskeny ablaknyílást takarnak. Az egykori csúcsíves ablakok nyomai a keleti és északkeleti szentély falán is látszanak.

A nyugati bejárat előtt egy később épített portikusz áll. A hajó és a szentély déli oldala egységes kialakítású, megújított támpillérrel, amelyekre ikerárkádok támaszkodnak. A második és harmadik támpillér között nyílik a déli csúcsíves bejárat. A portikuszban kapott helyet a 16. századi Petky-címeres reneszánsz sírkő. A hajó és a szentély falait gazdagon tagolt koronapárkány zárja le.

A hajó nyugati felében tömör mellvédes gótikus karzat áll, amelyet két nyolcszögű pillér és csúcsíves árkádok tartanak.

A gótikus templomra, a hálóboltozatos mennyezet fölé védelmi emelet épült, amely a hajóra és szentélyre egyaránt kiterjedt. A templom nyugati homlokzatát, a padlástér magasságában három fordított kulcslyuk alakú lőrés és két kör alakú kémlelőnyílás töri át. A védelmi emeletre a feljárást egy korlátfallal épült, a hajó délnyugati sarkában található csigalépcső biztosítja.

A támpillérek nélküli, lőréses torony a templom épületétől külön, harangtoronyként készült, amely a védelmi rendszer legkorábban épült része. Építési ideje a csúcsíves bejárat, a keskeny és magas lőrések alapján a 15-16. század fordulójára tehető.

A várfal

A templomot téglalap alaprajzú sarokbástyás erőd övezi, amelynek magassága 5 méter.

A déli oldalon, a délkeleti védőtoronytól alig három méterre a kaputorony található.

A torony fala megközelítőleg 11 méter magasságig középkori eredetű, az övpárkányon felüli hangablakos részt a múlt század második felében építették. A délkeleti saroktorony földszintjén és első emeletén lappancsos lőrések találhatók, felső emeletének falait pedig többnyire fordított kulcslyuk alakúak törik át.

A keleti falszakaszon az egykori védőfolyosó magasságában lappancsos lőrések és szuroköntők váltogatják egymást. A fülkék homlokzatát egy-egy fordított kulcslyuk alakú lőrés töri át. A keleti oldalon, a délkeleti védőtorony közelében egy újabb ajtónyílás és egy vaspántokkal erősített ajtó kapott helyet.

A védőfolyosókat 1788-ban bontották le, azóta gabonák, élelmiszerek raktározásra használják a várfal belső vonulata mentén sorakozó cserepes tető alatti részt. A régi szokásoknak megfelelően a toronyban szalonnát és sonkát tárolnak évszázadok óta. Az 1749-es vizitáció jegyzőkönyve említi először, hogy a "kastély" a közösség ingóságainak őrzésére szolgált.

Az erődítmény építését feltehetően a 16. század közepén fejezték be. A kaputorony melletti bástyát a Petki-család építtette. Erről a legkorábbi adat 1653-ból való. Déli homlokfalán napóra látható, szögletkövén A D. 1622 felirattal.

A védelmi rendszer legkorábbi része, a déli oldalon emelkedő 40 méter magas torony, amely egykor megfigyelőtoronyként szolgált. Alsó végében található a bejárati ajtó, a cinteremből külső falépcsőn lehet feljutni az emeletre.

A torony fala 11 méter magasságig, a választó övpárkányig középkori és lőrésekkel áttört, déli oldalán egy kút található.

FORRÁSOK

Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest, 1981.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása 2. kötet. Békéscsaba, 1982.

Gyöngyössy János: Székelyföldi vártemplomok. Budapest, 1995.

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai 1. kötet. Kolozsvár, 1996.

Magyar Zoltán: „Keresztény lovagoknak oszlopa” (Szent László a magyar kultúrtörténetben). Budapest, 1996.

Vofkori László: Székelyföld útikönyve 1. kötet. Budapest, 1998.

Horváth Zoltán György: Székelyföldi freskók a teljesség igényével. Budapest, 2002.

XXX Erdély száz csodája. Budapest, 2004.

Horváth Zoltán György: Erdély legszebb középkori templomai. Budapest, 2009.

Karczag Ákos: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2010.


FOTÓ

Szent Mihály arkangyalt ábrázoló freskó

Vártemplomok, templomok | Egyház, vallás | Udvarhely: Székelyderzs | Udvarhely