A Csíkzsögödi római katolikus templom a Csíkszeredához tartozó Csíkzsögödön, Zsögöd utca 52. szám alatt található.

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemlék épületként tartja nyilván.

Csíkzsögödöt először az 1567. évi regestrumban a Szeredához tartozó Martonfalvával együtt említették. 1690-ben Sögöt, 1725-ben Sögötfalva néven szerepelt.

Régen Szentlélek filiája volt, majd a múlt századtól Csíkszeredához tartozott, 1990-től önálló plébánia.

A Csíkzsögödi római katolikus templom a 15. században épült gótikus stílusban, 1707-ben a zsögödi Mikó család költségén kibővítették. A mai műemléktemplom a 18. századi barokk korszak átalakításait őrzi.

A csíkzsögödi Mária szobor 1510-1520 között készült, a templom gótikus jellegű szárnyasoltára 1673-ból való.

A haranglábat 1792-ben, a kőtornyot 1800-ban építették.

A műemlék templom restaurálását 2013 tavaszán kezdték el és 2014-ben fejezték be. Az egyházközség búcsúja alkalmával 2014. június 15-én, Szentháromság napján került sor a felújított templom felszentelésére.

Csíkzsögöd szép kis temploma a 15. századi gótikus kor alkotása. A mai barokk stílusú templom szép boltozatú apszissal, ajtókkal, ablakokkal, tartópillérekkel és a barokk korszak sok átalakításával látható.

Szentélyének gótikus jellegét boltozott mennyezete, szentségfülkéje, szárnyasoltára és Mária szobra őrizte meg.

A Mária szobor a csíksomlyói kegyszoborral egyidőben, 1510-1520 körül készülhetett. Balogh Jolán: Az erdélyi renaissance c. könyvében így ír a szoborról:

„Csaknem szó szerint ismétli a somlyói Madonna kompozícióját, csupán redővezetésében mutatkoznak változások, egyszerűsítések, amelyek a középszárnyon már kissé renaissance felé hajlanak”

A műemlék templomot a zsögödi Mikó család 1707-ben kibővíttette, az átalakítások során a templom hajóját nyugat felé meghosszabbították.

A hajó falainak egy része a régi templom öröksége, akárcsak a gótikus ajtó- és ablakkeretek.

A harangláb 1792-ben, a kőtorony 1800-ban épült. A hajó reneszánsz stílusú, amelynek falán az első- és a második világháborúban elesett csíkzsögödiek emléktáblája látható, Kovács Béla kőfaragó és ifj. Dóczy András szobrászművész munkái. A szentély északi részén csinos foglalatú szentségházacska látható.

A templomot Szentháromság tiszteletére szentelték fel.

A templom szárnyasoltára a 17. században készült, amelyen az alábbi felirat olvasható:

”A.D. 1673. die 3 Apr. Ex industria A.F.R. Pauli Szépvizi, parochi ejusdem. Expensis Mdg Mathei Barabás, qui obiit 26 Iunii 1673. Renovátum 1873.”

A kifele nyíló oltárszárnyak Jézus életét és szenvedésének történetét szemléltetik. A főoltár felső részébe egy Szentháromságot ábrázoló olajfestmény van beépítve, amely régebbi mint a szárnyasoltár. A csíkzsögödi Mária szobor a részben átfestett 17. századi szárnyasoltárba van elhelyezve. A Kisjézus és a korona a későbbi korok alkotása.

A műemléktemplomot szabálytalan, a terep hajlatait követő, kör alakú kőfal veszi körül, amely ugyancsak a 15. században készült.

A Csíkzsögödi római katolikus templom búcsúját Pünkösd utáni első vasárnap, Szentháromság napján tartják.

Keöpeczi Sebestyén József: A középkori, nyugati műveltség legkeletibb határai. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929.

Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.

Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár, 1996.

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai 1. kötet. Kolozsvár, 1996.

Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.

Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. Budapest, 2000.

Miklós József: Csíki lexikon. Csíkszereda, 2004.