A Csíksomlyói Barátok-fürdője a Kissomlyó-hegy északnyugati lábánál fakadó borvízforrástól délre, 50 méter távolságra található.

A Csíksomlyói Kegytemplom mögötti területen a ferences kaszáló helyén fakadó forrás vizét a csíksomlyói ferences barátok medencébe fogták, és magánfürdőt alakítottak ki, amelyet Barátok feredőjének neveztek.

Vitos Mózes a Csikmegyei füzetek című könyvében így ír a fürdőről:

„...bő forrással buzog fel a Szentferenczrendiek kaszáló helyén az ugyneveztt „barátok fürdője”, melyet az ősi Szentfereczrend tagjai állandóan jól bekeritve és jó karban tartva használnak. Jelenleg a használati jog fenntartása mellett a fürdő át van adva egy somlyói intelligentiából alakult részvénytársaságnak, mely társaság által gondoztatik és tartatik fenn.

A kihülésből keletkező különféle bajokban a legrégibb időktől fogva sokan eredménynyel használták és használják.”

Imets Fülöp Jákó szerint a szerzetesek a fürdőt „ lábvontatásra használták”, mivel annak vize csúzos bántalmak ellen igen hatásos volt.

Bányai János a Székelyföld írásban és képben című 1941-ben kiadott könyvében olvasható:

„Híres nevezetes a nagy köpübe foglalt „ Somolyai borvíz”, amelyet korsókban szállítanak be az előfizető megrendelőknek minden reggel a házhoz. Alatta egy deszkabódés borvizes medence is van, a Barátok feredeje.”

Csajághy Vilmos Az 1941-1942-es évi erdélyi ásványvízkutatások című tanulmányában így ír a csíksomlyói ferencesek fürdőjéről:

„deszkával kibélelt 3x6 m-es medence. A leeresztett medence aljáról feltörő víz szabad szénsavtartalma: 1400 g. Kénhidrogén: 0, 0017 g. A víz hőfoka: 15, 4 °C. Az erős gázfejlődéstől a vize állandóan zavaros.”

Az 1980-as években a Csíksomlyói Barátok Fürdőjének korhadt fagerendás medencéje még állott, de később a medencét betemették.

Az eltelt közel 150 év alatt a Mária-forráson kívül nem maradt meg semmi az egykori Barátok fürdőjéből.

A 2006. augusztusában felújított borvízfürdő visszakapta régi nevét és helyét, amelyet a szépen kialakított zarándokkertben állítottak fel.

A mai Barátok fürdőjéhez kanyargós ösvényen lehet eljutni. A Mária-forrás melletti részen található a tulipán alakú, deszkával bekerített fedett új fürdő, amely egy bővizű forrásra épült, ahol egykor a régi Barátok fürdője állott.

A hatszögű medence a tulipán épület közepén kapott helyet. A kertben kialakítottak még egy kisebb lábáztató medencét, amelynek közelében van a fűzfából megformázott Köpenyes Madonna, vagyis a Fűz Mária.

Az út szélén egy fenyő alakú életfa látható, a mögötte lévő székelykapu jobb oldali bejáratán át a Rózsafüzér-ösvényre lehet eljutni, ahol az Úr imádsága és az Angyali üdvözlet olvasható.

Ugyancsak ezen a részen van elhelyezve a Nap- és a Holdóra, amelyeknek biblikus jelentésük van. A tizenkét apostol neve székely róvásírással van bevésve, a középponthoz legközelebb János apostol neve olvasható.

A kert utolsó dísze a kifele hajló, papi süveget jelképező füzfakorona.

A csíksomlyói kegyhelyen, a székelyföldi vallási turizmus legjelentősebb színhelyén, a szent hegynek nevezett Kissomlyó-hegy, a Jézus hágója mellett ma már a Barátok fürdője is a katolikus székelyek zarándokhelyévé vált.

Vitos Mózes: Csikmegyei füzetek. 1. kötet. Csíkszereda, 2002.

A Hargita-hegység és környéke ásványvizes fürdői. Csíkszereda, 2003.

Székelyföldi fürdők, gyógyhelyek. Budapest, 2005.

Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007.