2022. május  26., csütörtök, Fülöp
   
Fehérkői borvízforrás
Fehérkői borvízforrás

A Fehérkő patak mentén, Kászonfeltíz északi határában található a fehérkői borvízforrás.

Története

A Fehérkői borvíztelepen két jelentősebb borvízforrás volt, a fehérkői Szent István forrás és a tőle nem messze feltörő Büdősszéki szejke.
A kászonaltízi közösség tulajdonába tartozó fehérkői borvízforrás gazdag hozamú, kedvelt forrás volt a kászoniak körében. Vitos Mózes feljegyzése szerint a kút percenként egy liter vizet adott. A tulajdonos község 1890-ben dr. Lengyel Béla budapesti egyetemi tanárral vegyelemezte a forrás vizét, melyet 19. század vége felé előbb Szent István-forrás, majd 1940-től „Székely borvíz" néven kezdtek el dugaszolni és értékesíteni. Korabeli írások szerint több bérlője is volt a fehérkői borvíznek, a magyar világban a kézdivásárhelyi Baróthy Anna szerepel, mint forráskezelő. Az államosítás után, 1948-ban felszámolták a borvíztelepet, az épületeket lebontották. 1977-ben a helyi lakósok rendbetették a forrást és sok kászoni hordta otthonába a fehérkői borvizet.

2013-ban egy nagyobb felújításra került sor. A helyi önkormányzat, a közbirtokosság, a lakósság közreműködésével, valamint egy alapítvány támogatásával teljesen felújították a fehérkői borvízforrást. A kőből épült forrásházra kászoni motívumokkal diszített filagóriát építettek és rendbetették a forrás környékét is. Az utóbbi években rendbehozott, modernizált erdei utakon könnyen megközelíthetővé vált a forrás, a kászoniak és a környéken élők egyre gyakrabban keresik fel a friss forrásvizet és kellemes kikapcsolódást kináló fehérkői borvízforrást.

Jellegzetessége

A fehérkői  borvízforrás nátrium-kalcium-hidrogénkarbonát tipusú  ásványvíz.

Gyógyhatása

A fehérkői forrás vízét ivókúrában vérszegénység, általános gyengeségben szenvedők, érelmeszesedés, húgyhólyag betegségeinek kezelésére alkalmazták.

Felhasználása

A töltőállomásokon palackozott borvizet ráfos szekerekkel szállították az Úr útján Csíkszeredába. Szállították Kézdivásárhelyre, Marosvásárhelyre, Brassóba, Budapestre, Bécsbe és Berlinbe is. Nagyobb állomásokon vagonokra pakolták a palackozott borvizet és azzal azállították a távolabbi vidékekre.
A palackozóüzemek, fürdőtelepek működtetése és az ásványvizek szekerekkel való szállítása megélhetést biztosított több kászoni család számára az elmúlt másfél évszázadban.

FORRÁSOK

Hargita megye természetes gyógytényezői. Csíkszereda, 1974.
Vitos Mózes: Csikmegyei füzetek: Adatok Csikmegye leirásához és történetéhez 1. kötet. Csíkszereda, 2002
Székelyföld borvizei. Csíkszereda, 2009
András Ignác: Kászonszék népi gyógyászata. Kolozsvár, 2013.


FOTÓ
Borvízek | Kászon: Kászonfeltíz | Alcsík