2024. április 25., csütörtök, Márk
Kászonfeltíz észak-nyugati részén, a település fölé emelkedő dombon található a Katalin-kápolna romjai. 
A Katalin-kápolna építkezési idejéről, keletkezésének körülményeiről nem maradt fenn írásos emlék. A szájhagyomány szerint a kápolna egy régi, pogány áldozati helyre épült, a pogány magyarok fehér lovakat áldoztak e helyen. Az épület keletkezésének legendája szerint régen a feltíziek Szent Katalin tiszteletére kápolnát akartak építeni. Az emberek köveket kezdtek hordani a kiválasztott helyre, azonban éjjel mindig eltűnt a kőrakás. Az építők egy éjjel kimentek a helyszínre és egy fehérruhás alakot találtak ott, aki elárulta, hogy hol vannak a kövek. A jelenés arra utasította az embereket, hogy az általa kijelölt helyen építsék fel a kápolnát. A fehérruhás alak parancsának engedelmeskedve az emberek a mai Kászonfeltíz Pápországának is nevezett részén építették fel a Katalin kápolnát. Pontosan nem tudni, hogy mikor került romos állapotba az épület. A helyiek szerint az 1802-es nagy födrengés rongálhatta meg. Orbán Balázs már romos állapotban találta a Katalin-kápolna épületét, amikor a Kászonok vidékén járva, a Székelyföld leírása (1868) c. kötetétehez gyűjtötte az anyagot. Orbán Balázs leírásában a 14 századra datálta a kápolna keletkezésének időpontját. Napjainkban végzett kutatások szerint, Botár István régész egy későbbi keltezést tart valószínűbbnek.
Az épület jelenleg nagyon romos állapotban van, falai, támpillérei megrogytak, kiomoltak. A déli ablakának részletei viszont ma is láthatóak. Újjáépítésére történtek kísérletek és tervezések a múltban, de sajnos ezek egyike sem valósult meg.
A Katalin-kápona és környéke az idők folyamán zarándokhellyé vált. Régen november 25-én, Szent Katalin napján szabadtéri búcsús szentmisét tartottak minden évben, melyet a kommunista rezsim betiltott. A rendszerváltást követően újra szabadon ünnepelhetnek a helyiek.
Kászon:
Kászonfeltíz
|
Alcsík
|
|
