Nyergestető Hargita megyében található, az Alcsíkot a Kászonokkal összekötő hágó 878 m magasságban helyezkedik el. Az átjáró számos csata színtere volt a múltban, a legemlékezetesebb az 1848-1849-es szabadságharchoz kapcsolódik.
Nyergestetőn 1849 augusztus 1-én véres csata dúlt, egy kis székely sereg próbálta feltartóztatni a hatalmas túlerőben levő orosz-osztrák sereget.
Az 1848-49-es szabadságharc idején a székely seregek védték a Keleti és a Déli-Kárpátok szorosait és a Székelyföldet, mert csak a szorosokon és hágókon át lehetett bejutni Erdélybe. 1849 június 18-19-én, az orosz-osztrák csapatoknak sikerült áttörni a kárpáti szorosokon és az ellenség lerohanta Székelyföldet. A szabadságharc vezetője, Bem tábornok 1849 júliúsában Háromszékre érkezett. A tábornok a sereg felét Gál Sándor vezetése alatt Háromszéken hagyta, a másik felével Moldva fele vonult, hogy a török elnyomás alatt élő moldvaiakat csatába szólítsa. Bem terve nem sikerült, a tábornok visszavonult Háromszékre. Serege egy részét, nyolc gyalogos századot, egy lovas szakaszt és nyolc ágyút Tuzson János őrnagy vezetése alatt Moldvában hagyott. Tuzson néhány nap múlva török nyomásra ki kellett vonuljon Moldvából. Időközben az ellenség bevette Háromszéket, Bem serege Csíkszereda felé tartott. Tuzson János sietett csatlakozni csapatával a fősereghez, de Kászonújfalunál utolérte őket Clam-Gallas osztrák tábornok serege. Tuzson a Nyerges-tetőn állította fel csapatait és augusztus 1-én hősies csatát vívott a hatalmas túlerővel szemben. A mintegy ezer fős csapat nem nyerhett csatát a jelentős létszámfölényben levő orosz-osztrák sereggel szemben, azonban hősies helytállásukkal egy napra feltartóztatták az ellenséget. Bátor tettük emlékét őrzi az 1897. augusztus 8-án felállított emlékoszlop. Az emlékművet az olasz származású zsögödi mester Pulini János készítette a Bukarestben élő székelyek adományozták rá a pénzt. Az emlékmű avatásánál jelen volt Tuzson János és néhány, még élő szabadságharcos.
Az ezt követő száz évben, a csata feltételezett színhelyénél ágkeresztes temető jött létre. Ismeretlen személyek vesszőkből, ágakból keresztet készítettek és a feltételezett tömegsír felé szúrták a talajba. A "temetőt" lelkiismeretesen rendbe tartották, kitakarították és friss kereszteket szúrtak le minden évben. 1988-ban egy kopjafa került a temetőbe. Majd 1992-től lassan-lassan, évente egy-egy kopjafát állítottak emlékül. A 2000-es évek elejétől megugrott a ezek száma, napjainkban a számos kopjafával rendelkező hely nemzeti emlékhellyé vált. Nyergestetőn március 15-én és augusztus 1-én, az ütközet napján is megemlékeznek a hősőkről.
Az utókor emlékezetében Nyergestető a székely szabadságharc, a kitartás, a bátorság szimbólumaként él tovább.

András Ignác: Kápolna a falu felett. Kolozsvár, Verbum kiadó, 2009
https://honismeret.hu/honismeret-folyoirat/nyergesteto
https://www.nyergesteto.hu/hu/utkozet1849/