2023. február  04., szombat, Csenge
   
Kászoni népviselet
Kászoni népviselet
Története

A székelyek népviselete tájegységenként változik, a ruhadarabok formájukban, színösszetételükben különböznek, esetenként sajátos jelleget tartalmaznak.  Az állattartó és mezőgazdálkodó nép régen saját maga állította elő a ruházatához szükséges alapanyagot, gyapjúból, lenből, kenderből készült a férfi-, illetve női hagyományos viselet. A férfiak öltözete a határőrséget vállaló,  katonáskodó életmód jegyeit viseli.  Ruházatuk  zsinórozott posztóharisnya, gyolcsing, posztómellény, télen zsinórozott újjas vagy zeke és csizma volt. A nők ruházata sokkal gazdagabb, színesebb volt. A szoknya anyaga a szőttes, mely lehet piros, fekete, barna, zöld csíkozással, a mellény szőttesből vagy bársonyból készült, zsinorozással vagy gyöngyökkel díszítve. Az idő asszonyok vagy özvegyek ruházata sötét színű angyagból készült. Fehér gyolcsing, alsószóknya, hímzett kötény és hideg időben hárászkendő  egészítette ki a ruházatot. A nők viselete az évszázadok során sokat változott, színezésük és csíkozásuk leegyszerűsödött.

A székelyruhát napjainkban egyre többen öltik magukra különböző hagyományos ünnepek alkalmával, azonban a korábban a társadalmi, földrajzi, gazdasági hovatartozást jelző viselet mára inkább a nemzeti identitás felvállalásában kap szerepet.

Kászon zárt földrajzi fekvésének köszönhetően a térség hagyományai, népművészete, népviselete archaikusabb formákat őriz. A férfiak szorosan testhez álló, fehér posztóból készült  harisnyát viselnek, melynek zsinórzata falunként eltér. A zsinórzatnak régen rangjelző szerepe volt. Kézelős, fehér gyolcsing, félkemény szárú fekete csizma és fekete posztómellény egészíti ki a ruházatot. Nyári időszakban fekete kalapot, télen báránybőr sapkát valamint zekét viselnek a férfiak.

A kászoni nők rokolyája színes csíkozású háziszőttesből készül, a  csíkok szélessége, a  színek váltakozása falvanként, életkor és alkalmak szerint változik. Az általuk használt színek a piros, fekete, kék, barna. A női viselet másik fő darabja, a mellény bársonyból készül, melyet gyöngysorral diszítenek. A rokolya elé kötött fehér kötény virágmintás diszítésű. A nők a viselethez csizmát vagy gombos papucsot viselnek. A lányok két ágba fonott hajukban szalagot, míg az asszonyok fejkendőt viseltek, aminek az anyaga, színe, hímzése életkor és alkalom szerint változott. A női viseletet télen a hárászkendő és nagykendő egészítette ki. A székely nők a lakodalmuk éjszakáján a kontyoláskor csepszet kaptak ajándékba az anyósuktól. Ezt viselték vasár- és ünnepnapokon. Kászonban napjainkban is megfigyelhető a csepesz viselete ünnepnapokon.

FORRÁSOK

Váradi Péter Pál, Gaál Anikó, Zsigmond Enikő: Erdély. Székelyföld: Alcsík és Kászon. Budapest, 1995.
Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. II. köt. Csík-, Kászon- és Gyergyószék. Budapest, 2000.
http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf1025.pdf
http://epa.uz.ua/01300/01306/00154/pdf/EPA01306_szin_2018_5_16-20.pdf

Helyi hagyományok, szokások | Kászon: Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonimpér, Kászonjakabfalva, Kaszonújfalu | Alcsík