2022. október  07., péntek, Amália
   
Bikaütés
Bikaütés

A bikaütés Kászon vidékének hagyományos farsangbúcsúztatója, húshagyó kedden tartják.

Története

A Keleti Kárpátok legkisebb medencéje, a Kászoni - medence Hargita megye délkeleti csücskében, a Kászon patak völgyében található. A medencében kialakult öt település - Kászonimpér, Kászonfeltíz, Kászonaltíz, Kászonjakabfalva és Kászonújfalu alkotja a történelmi Kászonszéket. Földrajzi elszigeteltsége miatt e táj különleges, archaikus szokásokat, hagyományokat őríz. Különösen értékes népi építészete, a népviselete, mely régi katonáskodó életmódről tanúskodik. Több hagyomány, szokás öröklődött nemzedékről nemzedékre, napjainkban hagyományőrző csoportok, elkötelezett helyiek éltetik e szokásokat.
A csíki farsangi mulatságok különleges formája maradt fenn Kászon vidékén, melyet hagyományosan húshagyó kedden tartanak. A csíki falvak egy részében a nagyböjtöt megelőző időszakban vidám mulatsággal, álarcos felvonulás keretében búcsúztatták el a telet. Az esemény fénypontja egy szalmabábú elégetése, mely a hiedelem szerint elűzi a fagyos telet, az ártó, rossz szellemeket.
A Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonimpér falvak alkotta Nagykászonban ma is élő hagyomány a bikaütés. E sajátos farsangtemetés gyökerei a régmúltba nyúlnak vissza, rigmusai, a szövegek szájról-szájra terjedtek az évszázadok folyamán. A hagyományait tisztelő, szokásaihoz híven ragaszkodó közösség a nehéz időkben is talált rá módot, hogy átörökítse értékes szokásait. A második világháborút követően kialakult a bikaütés színpadi változata, ez is hozzájárulhatott, hogy Kászon vidékén a farsangtemetés e sajátos formában maradt fenn. Az eseményt a helyi fiatalok szervezik, de az egész közösség magáénak érzi, részt vesz rajta valamilyen módon.

Leírása

A nagykászoni bikaütést hajdanán hamvazószerda reggel, a húshagyókeddi táncmulatság után tartották. Több évtizede az eseményt húshagyó kedden tartják, a három kászoni település - Kászonaltíz, Kászonfeltiz, Kászonimpér – felváltva szervezi meg az eseményt. Kezdetben csak a legények vettek részt a felvonuláson, később a házasemberek és az 1970-es évek után az asszonyok is.
A bikaütés húshagyó kedden szentmisével kezdődik. A misét és az áldást követően a farsangolók zene- és énekszó kiséretében végigjárják Nagykászon falvait. A felvonulást a bika gazdája vezeti, fokossal a kezében. Mögötte két legény húz egy szalmával bélelt taligát, rajta egy-két cigány muzsikussal. Két legény vezeti kötélen a bikát, másik kettő favillával terelgetik, fékezik a „veszedelmes állatot", nehogy nekirontson a közönségnek. A bikát egy szalmaruhába öltözött legény alakítja. Az öltözék hátsó felére egy nagy farkat illesztenek, a fejére radinás cserépkorsót erősítenek, melyre két nagy, kidülledt szemet festenek. A korsó kél toldalára egy-egy bikaszarvat ragasztanak. Őket követik a muzsikusok, majd a népviseletbe öltözött leányok és legények, fiatal házaspárok. Legvégül mennek a sirató vénasszonyok. Ezt a szerepet sötét szőttesbe öltözött ferfiak játszák el, fontos kiegészítő eleme az öltözéküknek a csepesz, melyre öregasszony módra szőrfejkendőt kötnek.
A menetet három helyszínen zsidó, német és székely vásárosok állítják meg, mindhárom alkudozik a bikára. Mivel egyik vásárossal sem tud kiegyezni, az utolsó helyszínen, mely minden esetben egy patak hídja, a gazda mérgében baltájával „leüti" a bikát. A legény kiugrik a ruhájából és táncolni kezd a híd tetején meggyújtott szalma körül. A siratóasszonyok kezdik siratni a bikát, a szerepjáték többi résztvevője is táncra perdül a tűz körül. A hamvat végül a Kászon vizébe seprik, mivel a hiedelem szerint a víz elmossa a rosszat.
A vidám eseményt a helyi kúlturotthonban tartott evés-ivással egybekötött mulatozás, bál zárja.

FORRÁSOK

Váradi Péter Pál: Erdély-Székelyföld: Alcsík és Kászon. Budapest, 1995.
Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. II. Kötet: Csík-, Kászon- és Gyergyószék. Hargita megye. Budapest, 2000
András Ignác: A kőkerten túl. Kolozsvár, 2009.
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2010/ro/kriza_tarsasag_evkonyv_04/pages/007_Andras_Ignac.htm
https://nmi.hu/wp-content/uploads/2019/10/Minden-e%CC%81rte%CC%81knek-legyen-ko%CC%88zo%CC%88sse%CC%81ge.pdf

Helyi hagyományok, szokások | Kászon: Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonimpér | Alcsík