Madaras területén több természetes ásványos forrás és ártézi kút található. A gyógyhatású forrásoknál kis népi fürdőt, kádas melegfürdőt és strandot létesítettek a helyiek.

A felcsíki település gazdag ásványvízkészlettel rendelkezik. A természetes források mellett több ártézi kút is található a településen. Az 1950-60-as években vasérc után kutattak a térségben. A geológiai kutatófúrások nyomán több langyos, 26-29 °C hőmérsékletű szénsavas ásványvíz tört a felszínre. Ezek közül több beomlott, a megmaradt források vizét a település melegfürdője és a strandja hasznosította.
Az 1950-es években végzett geológiai kutatófúrások langyos forrásokat tártak fel a Nagy-Egeri határrészben. A vasútvonal közelében nagy erővel feltörő langyos forrás forrás vizét vascsőbe foglalták, majd 1957-ben egy hat kádas melegfürdőt létesítettek a gyógyforrásnál. Az jótékony hatású ásványvizet egy nagy vaskályhába előmelegítették, majd a kádakba jutatták. A kádas fürdő igen kedvelt volt a helyiek és a környéken élők körében. Napjainkban a melegfürdő nem működik, az épület romos állapotban található. A fürdőnél feltörő forrás vizét jelenleg asztali vízként, lehűtve fogyasztják.
Rövid ideig szabadtéri strand is üzemelt a fecsíki településen. Az Olt folyó jobb partján, egy geológiai fúrás nyomán feltörő langyos forrás vizét 1963-ban egy 12X25 méteres betonmedencébe fogták fel. A forrás viszonylag hamar eltömödőtt, a víznyomás rohamos csökkenése miatt a népszerű strand csak rövid ideig üzemelhetett.
A Madarasi-Hargita kráterében, a régi higanybányák közelében feltörő termésyetes forrásnál kis népi fürdő alakult ki. A Küpüs borvízfürdő vize rendkívül hideg (5,5 °C), igazi vallató. A 4X2 méteres, deszkával bélelt fürdőmedence napjainkban leromlott, elhanyagolt állapotban van.

A madarasi ásványvizek a kálcium-magnézium-nátrium és a magnézium-kalcium-hidrogénkarbonát típusú ásványvizek csoportjába tartoznak.

A madarasi ásványvizeket fürdőkúrában a szív- és érrendszeri, reumatikus és idegrendszeri megbetegedések, nőgyógyászati panaszok kezelésére alkalmazták.

Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. Század végén. Csík-, Kászon- és Gyergyószék. II. köt. Budapest, 2002.
Csíkmegye ásványos forrásai és fürdői. IN: Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek I. Csíkszereda, 2002.
Vofkori László: Utazások Székelyföldön. Cs1kszereda, 2007
Székelyföld borvízei. Csíkszereda, 2009.
Jánosi Csaba-Berszán József-Péter Éva: Székelyföld fürdői. Csíkszereda, 2013.
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2010/ro/csiki_2007_2008_hum_termtud/pages/011_a_felcsiki_medence.htm