A település borvízforrásai a Nagymadaras-patak völgyében és mellékvölgyeiben, valamint az Olt mentén törnek fel.

A Csíkmadaras területén feltörő ásványvizek egy része természetes forrás, a többi mélyfúrások nyomán fakadt fel. A gazdag ásványvízkészlettel rendelkező településen az 1960-as években, vasérc után kutatva több mélyfúrást végeztek, a fúrások 26-29 °C hőmérsékletű szénsavas ásványvízforrásokat tártak fel.
A Nagymadaras-pataka és mellékvölgyeiben a Fehérkavicsos- vagy Szederjesi borvíz, a Kicsi- vagy Vadászházi-borvíz, a Küpüs-borvíz, a Vaseres borvíz, a Sárigás-borvíz, valamint a Kokojzás-borvíz törnek fel. A Vasér- vagy Bánya-patakában, a gyógyhatású Küpüs-borvíz mellett egy 4X2 méteres deszkával bélelt medencét létesítettek a helyiek. A kis népi fürdőt Küpüsborvíz-fürdő néven ismerték, vizének hőmérséklete nagyon alacsony, 5,5 °C.
A Felcsíki-medence talapzatát alkotó kristályos mészkövekben és palákban nagy mennyiségű víz halmozódott fel. A vasérc utáni kutatások meleg vizet hoztak a felszínre Madaras területén. A nagy hozamú ártézi kútak vizét a melegfürdő és szabadtéri strand is hasznosította.
A település északi felében, a vasút mellett nagyhozamú forrás tört a felszínre egy mélyfúrást követően. 1957-ben a langyos forrásnál hatkádas melegfürdőt létesítettek. A Nagyegeri-forrás vizét egy nagy kazánba előmelegítették, majd a kádakba jutatták. A melegfürdő hosszú ideig kedvelt volt a helyiek és a környéken élők körében. Napjainkban csak ivásra használják a forrás vizét, a melegfürdő épülete romos állapotban található.
Madaras központi részén, az Olt folyó bal partján feltörő langyos borvízforrásnál strandot létesítettek 1963-ban. A strand egy geológiai fúrás nyomán feltörő forrás vizét hasznosította. Sajnos a kezdetben nagy erővel feltörő forrás vize jelentősen lecsökkent, a madarasi strand csak rövid ideig üzemelhetett.

A madarasi ásványvizek a magnézium-hidrogénkarbonátos, a kálcium-magnézium-nátrium-hidrogénkarbonátos, a kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos valamint a magnézium-kalcium-hidrogénkarbontátos típusú vizek csoportjába tartoznak.

A madarasi ásványvizeket belsőleg és küsőleg is hasznosították, fürdőkúrában a szív- és érrendszeri, reumatikus és idegrendszeri megbetegedések, nőgyógyászati panaszok kezelésére alkalmazták.

Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. Század végén. Csík-, Kászon- és Gyergyószék. II. köt. Budapest, 2002.
Csíkmegye ásványos forrásai és fürdői. IN: Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek I. Csíkszereda, 2002.
Vofkori László: Utazások Székelyföldön. Cs1kszereda, 2007
Székelyföld borvízei. Csíkszereda, 2009.
Jánosi Csaba-Berszán József-Péter Éva: Székelyföld fürdői. Csíkszereda, 2013.
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2010/ro/csiki_2007_2008_hum_termtud/pages/011_a_felcsiki_medence.htm