2024. december 13., péntek, Luca
   
Súgó-barlang
Súgó-barlang

A Súgó-barlang Tekerőpatak határában, a Gyergyói-havasok Siposkő nevű hegytömbjének déli lábánál található, 1064 m magasságban.

Története

A Gyergyói havasok leghíresebb barlangja évszázadok óta ismert volt, a környéken élők „Lik", vagy Vizes-lyuk néven emlegették. A helyiek körében számos történet, legenda keringett a barlangban található rejtett kincsekről, „csepegő aranyról", Szerelmesek taváról. Az elmúlt évszázadokban kincskeresők kutattak a barlang szűk járataiban, nemegyszer a barlang körül ástak, keresve a bejáratot a „mesebeli kincseket" rejtő területre.
A barlang tudományos kutatására az 1930-as években kerül sor. 1931-ben három gyergyószentmiklósi turista egy barlangi medve koponyát talált a barlangban. A leleteket Orosz Endre kolozsvári régész-történész és kutatócsapata vizsgálta meg, melyről az Erdély folyóirat 1932. július-augusztusi kiadványa számolt be. Ezt követően a Tekerőpataki Közbirtokosság támogatásával újabb kutatásokra kerül sor a barlangban és környékén, a feltárások közben rózsaszín márványt találtak. A szűk, vizes bejáratot mesterségesen megnagyobbították, így könnyebbé vált a kutatás. 1961-ben kezdtek el kutatni a Sugó-barlang további járatai után ifj. Romfeld Ákos és Buslig Lajos. Utóbbi vezetésével és szorgalmazásával barlangkutató csoport létesült. A Gyergyószentmiklósi Múzeum támogatásával a kutatók fokozatos, kitartó munkával feltárták a négyszintes barlangrendszert, a környéken menedékházat építettek, szerpentinező ösvényt készítettek. A Főágat részben kiépítették, a barlangot 1968-ban átadták a turista forgalom számára. Az elkövetkező időszakban újabb járatokat tártak fel, több neves barlangkutató részvételével és folytatták a kiépítési munkálatokat.
A Súgó-barlang a gyergyói térség fontos természeti értéke, a barlangot fenntartó egyesület önkéntesei vezetésével egész évben látogatható.

Leírása

A Súgó egy négyemeletes barlangrendszer három bejárattal, amelynek van egy patakos és három száraz járata: Fő-ág (Egyes száraz), Kettes száraz, Összekötő-ág és az Aktív vizes. A járatok egymással kapcsolatban állnak, összhosszúk 1021 m, a szintkülönbség 67 m. Állandó pozitív hőmérséklet uralkodik bennt, átlaghőmérséklet +7 °C. A barlang „kincsei" a csodálatos cseppkőképződmények, sztalaktitok, sztalagmitok, cseppkőoszlopok. Legjelentősebb őslénytani lelete a barlangi medve csontok, de találtak itt kihalt denevérfajtákat és nagy pele csontokat.
A barlang és környéke 17 ha természetvédelmi terület. Nevét a barlangban jelenlévő húzat és a vizes járatban található víz zúgása következtében kialakult suttogó, susogó hangról kaphatta.

FORRÁSOK

Dénes István: Székelyföldi barlangvilág. Sepsiszentgyörgy, 2002.
Pál Zoltán: Természetvédelmi területek Erdélyben. Kolozsvár, 2010.
Súgó-barlang: 50 év. Gyergyószentmiklós, 2015.
https://www.hegyiacsok.ro/sugo-barlang
http://www.greenharghita.ro/index.php/hu/vedett-teruletek/sugo-barlang-gyergyoujfalu/
https://m.erdelyivendeghazak.ro/hu/prg/68/5/tekeropataki-sugo-barlang-csillagtura-ajanlat

Természetvédelmi területek | Barlangok | Gyergyó: Gyergyótekerőpatak | Gyergyó