A település borvízforrásai a Maros folyása mentén törnek fel, a területen megfigyelhető a borvizes kútak jelenléte.

A gyergyói-medencében jelentős ásványvízkészlet halmozódott fel a Görgényi-havasok útóvulkáni működésének következtében. Az ásványvíz források főleg a Maros folyása mentén törnek fel Vasláb – Gyergyóújfalu – Gyergyócsomafalva – Gyergyóalfalu – Gyergyóremete – Gyergyóvárhegy területén. A gyógyhatású forrásoknál néhány népi fürdőt építettek a régmúltban.
Gyergyóújfalu is nagy mennyiségű ásványvízkészlettel rendelkezik, a források a Maros mentén és a településen törtek fel. Az elmúlt években azonban több borvízforrás vize elapadt a foglalások vagy különböző munkálatok következtében. A Maroshíd alatt található két forrás vize a hídfelújítás közben elvégzett munkálatok következtében apadt el.
A település déli részen, a Marosfalván feltörő forrásoknál 1898-ban kis népi fürdő létesült. Portik Lajos – fürdője, vagy Újfürdő az 1910 – es években még működött.
A gyergyóújfalusi borvizet régen szekérrel Gyergyószentmiklósra is szállították. Az 1900-as évek elején a forrásvizet Hajnal néven, később Új Hargita néven palackozták is.

A gyergyóújfalusi borvízforrások a kálcium-magnézium-nátrium-hidrogénkarbonátos típusú vizek csoportjába tartoznak.

Hargita megye természetes gyógytényezői. Csíkszereda, 1974.
Székelyföld borvizei. Csíkszereda. Polgár-Társ Alapítvány - Csíki Természetjáró és Természevédő Egyesület, 2009.
Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva:Székelyföld fürdői. Csíkszereda, 2013.