2024. március  29., péntek, Auguszta
   
Remetefürdő
Remetefürdő

Gyergyóremete déli részén, a Maros folyó jobb partján található a település borvízfürdője.

Története

A Görgényi-havasok utóvulkáni működésének következtében számos borvízforrás tör fel a gyergyói-medencében. A források főleg a Maros folyása mentén törnek fel Vasláb – Gyergyóújfalu – Gyergyócsomafalva – Gyergyalfalu – Gyergyóremete – Gyergyóvárhegy területén. Az ásványos gyógyforrások helyenként lápokat, mocsarakat hoztak létre az évezredek folyamán. Nevezetes a remetei és a vaslábi láp, mely ritka, jégkorszakbeli maradványnövények élőhelye.
Gyergyóremete jelentősebb ásványos forrásai a Maros folyó mentén törnek fel. A település központjában található két borvízkútat a helyiek fúrták ki.
Remetefürdő gyógyhatású forrásvizeit nemcsak ivóvízként használták a helybeliek, de évszázadok óta reumatikus fájdalmaik kezelésére is alkalmazták. A fürdő a Maros jobb partján, a település déli felében alakult ki az évszázadok folyamán. 1880-ban Mélik István örmény kereskedő tulajdonába került a terület. Négy forrás tört fel ezen a helyen, melyet kerítéssel láttak el. A kezdetleges kis népi fürdő forrásait a módósabbak üstökbe felmelegítve használták, a többiek továbbra is a hideg forrásvizet használták. 1924-ben Zakariás Antal tulajdonában kerül a fürdő. A Maros áradásai által tönkrement fürdőt az új tulajdonos felújította, úszómedencével és egy négykádas fürdőhelyiséggel látta el. A nyári hónapokban üzemelő fürdő nemcsak a a helybeliek körében volt népszerű, de az egész Gyergyó vidékéről látogatták. A tulajdonosa után Zakor Anti feredeje néven emlegetett borvízfürdő a napi élelem és szállás biztosítása mellett a vendégek szórakoztatásáról is gondoskodott. Gyakoriak voltak a hajnalig tartó táncmulatságok, a környékre szervezett csoportos kirándulások. A népszerű fürdőt a Maros 1932-es áradása újból tönkretette. Újabb fejlesztésére csak 1953-ban került sor. Az új épületbe két, kétkádas kabint és két 12-12 zuhanyos fürdőkabint építettek, de a kazánház nélküli fürdő sokáig kihasználatlanul állt. 1968-ban a gyergyói nyugdíjasok önsegélyző pénztára átalakította az épületet, zománcos káddal szerelte fel az új 14 kabinos melegfürdőt. A fürdő területén létesítettek egy orvosi rendelőt és építettek egy 10 ágyas szobát is. A vendégek fogadására 11 nyaralóház létesült a telepen. A borvízfürdőt 1976-tól az 1990-es évek elejéig a helyi tanács működtette. Mivel a fürdőt a köztes időben nem fejlesztették, az épületek leromlottak, tönkrementek, hosszú ideig kihasználatlanul állt. 2011-től a Borvízút elnevezésű program keretében keretében felújították a hajdan népszerű fürdőt és környékét, további fejlesztését tervezi a helyi tanács.

Jellegzetessége

A fürdőn feltörő forrás vize kálcium-nátrium-hidrokarbonát-szulfátos vizek csoportjába tartozik.

Gyógyhatása

Remetefürdő vizét külsőleg, fürdőkúrában szív és érrendszeri betegségek, magasvérnyomás, belsőkiválasztású mirigybetegségek, nőgyógyászati és rheumás, valamint anyagcsere betegségek gyógyítására használták.
Belsőleg, ivókúraként savhiányos gyomorhurutot, epe- és vesekő betegségeket, cukorbetegséget és másodlagos vérszegénységet kezeltek.

FORRÁSOK

Hargita megye természetes gyógytényezői. Csíkszereda, 1974.
Székelyföld borvizei. Csíkszereda. Polgár-Társ Alapítvány - Csíki Természetjáró és Természevédő Egyesület, 2009.
Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: Székelyföld fürdői. Csíkszereda, 2013.
https://gyergyoremete.ro/hu_HU/past-and-present/riches-beneath-the-earth/
https://gyergyoremete.ro/wp-content/uploads/2018/09/biodiverzitas.pdf
http://korunk.org/letoltlapok/zh_Korunk1976majus.pdf

Borvizek | Népi fürdők | Gyergyó: Gyergyóremete | Gyergyó