A Bélbor területén gazdagon feltörő ásványvizek több lápot táplálnak, legnevezetesebb közöttük a Dobreanu-patak lápja.

A Kelemen-havasok vulkáni utóműködése következtében számos borvízforrás tör fel a bélbori-medencében, ezek táplálják az évezredek folyamán kialakult lápokat. A medence nyolc eutróf-tőzeglápja közül Dobreanu-patak torkolatvidékén kialakult láp a legismertebb.
A Dobreanu-patak lápja 910 m magasságban alakult ki, a tőzeg átlagos vastagsága 2,3 m. Értékes, ritka jégkorszaki maradványnövények élőhelye, megtalálható itt a háromlevelű vidrafű, a törpefűz, a törpenyír, a szibériai hamuvirág, a pici nyír. A láp 3 hektárnyi területen védett, botanikai rezervátum.
A lápon feltörő források vizét nemcsak ivókúrában, hanem fürdőkúrában is hasznosították már a régmúltban is. Napjainkban az elhanyagolt állapotban levő, deszkamedencés Dobreanu-fürdő még látható.

A Dobreanu-fürdő vize magnézium-kalcium-hidrogénkarbonátos típusú ásványvíz.

Stan, Vasile D. : Bilbor: oameni şi locuri. Cluj-Napoca, 2005
Székelyföld borvizei. Csíkszereda. Polgár-Társ Alapítvány - Csíki Természetjáró és Természevédő Egyesület, 2009.
Jánosi Csaba - Berszán József - Péter Éva: Székelyföld fürdői. Csíkszereda, 2013.