2024. április  23., kedd, Béla
   
Parajdi sóbánya
Parajdi sóbánya

A Kis-Küküllő mentén fekvő település, Parajd területén hatalmas sótömzs található. Évszázadok óta bányásszák és értékesítik az itt található értékes ásványi kincset.

Története

Európa egyik legnagyobb sótartalékával rendelkező Parajd már az őskorban lakott terület lehetett az itt talált leletek tanúsága szerint.
A felszínen található sót már a római korban is bányászhatták, a legelső hiteles forrás azonban egy 1405-ben kelt levél, melyben Luxemburgi Zsigmond király megtiltja a földesuraknak, hogy saját birtokukon sóbányát nyissanak. A székelyek szabad sóbányászati és kereskedelmi joggal rendelkeztek egészen az 1562-es felkelésig. János Zsigmond király leverte a lázadást és a parajdi sóbányát a királyi kamara részére lefoglalta. A sójógot 1601-ben adta vissza a székelyeknek Báthory Zsigmond fejedelem. 1714-től újból a királyi kamara (habsburg) irányította a só bányászását.
1762-ben a kincstár megszűntette a felszíni sóbányászatot és megnyitották az első föld alatti harang alakú bányát, melyet II. József császárról József-bányának neveztek el.
1787-ben a parajdi sóbánya a bécsi kincstár tulajdona lett, ettől az időtől kezdődött a módszeres sóbányászat.
A későbbi években több bányarészt nyitottak meg. A József bányából két oldalkamra nyílt, a Károly- és Ferdinánd bányák. A Párhuzamos bányát 1864-ben nyitották, később innen vágták az Erzsébet bányát.
Az 1940-es években a Dózsa György bányát, majd 1991-ben a Telegdy bányát nyitották meg, jelenleg is folyik a kitermelés.
A parajdi sóbányát az 1960-as évektől gyógyászati célokra is használják. Telegdy Károly akkori bányaigazgató és a helyi körorvos légúti betegségekben szenvedők kezelésére a már felhagyott Dózsa György tárnában rendeztek be először egy „klinikát" a betegek részére, melyet később átköltöztettek az úgynevezett 50-es szintű, 120 m mélységben található tárnába.
A gyógyközpont kezdetől nagy népszerűségnek örvend. Évente nagyon sok légúti betegségben szenvedő beteg látogatja a sóbányát. A kezelésre érkezőkőn kívül még számos, a bánya szépségére kíváncsi turista látogat el Parajdra. Napjainkban a bánya számos szórakozási lehetőséget kínál a látogatók számára. Játszóterek, wifi, kávézó, múzeum áll az ide érkezők rendelkezésére. Borpincével, vendéglővel és ökumenikus kápolnával is rendelkezik a parajdi sóbánya. A látogatók számára látogatható szinteket folyamatosan bővítik az illetékesek.
A bányában jelenleg is folyik a só kitermelése. A kibányászott só a háztartásban és gyógyfürdőzésre hasznosítható. A bánya tárnáiban összegyűlt tömény sós vizzel a strand illetve a wellness medencéit töltik fel.

Leírása

A sóbánya bejárata a község központjában található. A bánya egy felhagyott tárnájában, 120 méter mélyen található kezelőbázist és egyben turisztikai látványosságot a látogatók egy alagúton keresztül, autóbusszal közelíthetik meg. Évente több ezer turista és kezelésre szoruló személy látogat el ide.
A bányában található tárnákat sósziklába vésett járatok kötik össze. A nagy érdeklődés miatt folyamatosan bővítik a látogatók részére kialakított területeket.

FORRÁSOK

Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. Udvarhelyszék. Budapest, 2003.
Rapsóné öröksége. Tanulmányok Parajd község múltjából. Déva, 2006.

Vofkori László: Utazások Székelyföldön. Csíkszereda, 2007

http://www.primaria-praid.ro/hu/turizmus-faluturizmus/94-szpeleo-klimatoterapia-parajdi-sobanya.html
http://www.szeretlekszekelyfold.hu/barangolas-2/50-a-parajdi-sobanya

Sóbánya | Udvarhely: Parajd | Udvarhely