A fiatfalvi iszapvulkánok Székelykeresztúrtól 1 km-re, a település nyugati határában találhatók.

Udvarhelyszéken, a Fehér Nyikó és a Kis-Homoród mentén több iszapvulkán található, ezeket már Orbán Balázs is említi a Székelyföld leírása c. művében. Azonban csak az 1900-as évek elején, a térségben végzett gázkutatások nyomán fedezi fel a tudományos világ. Bányai János geológus figyelte meg részletesen, feltérképezte és tanulmányozta az itteni iszapvulkánokat. Közülük alaktanilag legjobban a fiatfalvi iszapvulkánok maradtak fenn.
Fehérszéknek nevezi a nép a Cserehát domb oldalában, a Sukoró völgyben levő területet, ahol ezek a ritka földtani jelenség kialakult. Az elnevezés onnan ered, hogy szárazság idején az iszapfolyásokon kicsapódik a só, fehérbe öltöztetve az egész területet. A hideg iszapvulkánok kategoriájába tartozó képződmények nevük és vulkánra hasonlító alakjuk ellenére nem vulkáni tevékenység vagy vulkáni utóműködés következtében, hanem a térségben található földgáz jelenléte miatt jöttek létre. 1913-ban a hosszas nyári esőzések miatt lefojtott és felgyűlemlett földgáz a felszínre tört, kialakítva a fiatfalvi iszapvulkánok ma ismert formáját. Mára csak három képződmény maradt fenn, a területet 1 h kiterjedésben geológiai rezervátummá nyilvánították.

Pál Zoltán: Természetvédelmi területek Erdélyben. Kolozsvár, 2010

http://7csoda.zoldszekely.ro/hu/p7/fiatfalvi-iszapvulkan.html
http://regithink.transindex.ro/?p=14213
http://epa.oszk.hu/00900/00979/00231/pdf/EM-1932_37_01_3tszk_1-17.pdf