2019. december 10., kedd, Judit
   
Kászonaltízi római katolikus templom
Kászonaltízi római katolikus templom

A Kászonszonaltízi római katolikus templom Nagykászon néven is ismeretes, Kászonaltíz egyik kiemelkedő dombján az Egyházhágón, 719 méter tengerszint feletti magasságban épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemlék templomként tartja nyilván.

Története

Nagykászon az oklevelekben három tízes: Kászonaltíz, Kászonfeltíz és Kászonimpér összefoglaló neve, egy községben és egy egyházközségben.

1333-ban a pápai tizedjegyzék Kazun, Kasim néven említi. 1477-ben Kasson formában fordult elő.

Az 1567-es regestrumban Felsőfalu 42 kapuval, Impérfalva 23 kapuval szerepelt. 1571-ben Impér, 1744-ben Fel-Tíz, Al-Tíz néven jegyzik.

1333-ban a falunak plébániatemploma volt, a pápai tizedjegyzék szerint papja, Miklós ebben az évben 2 banálist fizetett.

Az egykori román kori templom helyén 1487-ben gótikus templom épült.

A templom egyik legértékesebb tárgya az aranyozott kehely 1530 körüli, egyik harangja pedig 1642-ben készült.

A két mellékoltárt Vitus Pilucius, marciopolitani érsek 1648. január 11-én szentelte fel Szent Péter és Szűz Mária tiszteletére.

A templomajtók kőkeretei a 15. századból valók.

A műemlék templom négyzet alakú hármas hajóját 1938-1942. között építették, a kibővített templomot 1943-ban Márton Áron püspök szentelte fel Krisztus király tiszteletére.

A Kászonszonaltízi római katolikus templomot többször is javították, legutóbb 1984-1994 között.

Leírása

A gótikus templom a román kori templom helyén és részben annak alapjaira épült a 15. században.

Orbán Balázs így ír a templomról:

Altiz délnyugati végénél, a fenyves erdő árnyalta Egyházhágó nevű dombtetőt koronázza s ma is megyés temploma az együtt maradt három falunak. Ez egy, későbbi kiujitások által eredeti idomából teljesen kivetkőztetett, gót izlésü épület.”

A korábbi gótikus templomból csak a szögletes, hálóboltozatos szentélye és a szentély északi falába beépített 2,52 m magas szentségtartó fülke maradt meg.

A bástyás kőfallal körülvett templom a hajdaninak 15. századi szögletes szentélyét őrzi. Az apszis a nyolcszög három oldalával záródik. A záróköveken rózsa és hatágú csillag van bevésve. A gótikus mennyezeten mesterien faragott kőbordázat látható.

A templom romám kori emléke a különösen szép 69 cm magas keresztelőkút. Díszes tartóban álló faragott medencéje nyolcas tagolású, karcsúsodó szár köti össze a négyszögű talapzattal. Díszítése lándzsalevél alakú, ívelt fülkékkel.

A kászonaltízi templom mestergerendáján az 1487-es évszámot örökítették meg. A diadalív csúcsíves, a hajó boltozata barokk stílusú. A díszesen faragott templomajtók kőkeretei a 15. században készültek.

A templom toronyaljának mennyezete boltívesen készült.

A hajót 1934-ben lebontották és helyette 1942-ben széles, négyzet alakú hajót építettek, meghagyva a régi szentélyt és a tornyot. A zárókövek közül az egyiknek mezejébe rózsát, a másikba hatágú csillagot véstek. Az ősi falak freskókat rejtenek. Egy 1466-os bekarcolt évszám mellet három rovásírásos emlék is látható. Az 1530 körül készült aranyozott kehely virágos díszítésű reneszánsz motívumokat őriz.

A régi templomból maradtak meg a Szent Péter és Szűz Mária mellékoltárak.

A műemléktemplom 1642-ben készült harangján az alábbi felirat olvasható:

Jezus Nazarenus, Rex Judeorum, Venit in hunc mundum et homo factus est. AO DNI. 1642.

A Kászonszonaltízi római katolikus templomot bástyás kőfal veszi körül.

A templom kriptájában nyugszik Lukács Mihály tanár, az egykori csíkszeredai gimnázium bentlakásának alapítója. A temetőben csavart faragású, verses feliratú, magas fejfák láthatók.

 

 

 

Búcsúja

A Kászonszonaltízi római katolikus templom búcsúját október utolsó vasárnapján, Krisztus király ünnepén tartják.

 

FORRÁSOK

Keöpeczi Sebestyén József: A középkori, nyugati műveltség legkeletibb határai. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982.

Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.

Váradi Péter Pál: Alcsík és Kászon. Budapest,1995.

Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár, 1996.

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai 1. kötet. Kolozsvár, 1996.

Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.

Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. Budapest, 2000.

Miklós József: Csíki lexikon. Csíkszereda, 2004.

Vártemplomok, templomok | Egyház, vallás | Kászon: Kászonaltíz | Alcsík