2024. április  20., szombat, Tivadar
   
Gyergyóditrói Szent Katalin római katolikus templom
Gyergyóditrói Szent Katalin római katolikus templom

A Gyergyóditrói Szent Katalin római katolikus templom a község központjában található. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemlék épületként tartják nyilván.

Története

Gyergyóditrót először az 1567-es regestrumban említették. 1576-ban Ditró, 1602-ben Gitro néven szerepelt. Benkő Károly szerint az egyházközségnek már 1500 előtt is volt plébániája. Ezt igazolja a község első templomának tornyán megőrzött nagy csúcsíves ablak. A reformáció után egy ideig Gyergyószárhegy filiája volt, 1711-től ismét anyaegyház lett.

A templom tornyát 1658-ban, 1712-ben és 1756-1757-ben újították fel. 1714-ben a műemlék épületet tűzvész pusztította. 1757-ben a templom hajóját újjáépítették és kibővítették, erre utal az alábbi felirat:

Eccelsia haec aedificate ab anno 1756 ad an. 1757.”

A falu első templomát Szent Katalin tiszteletére szentelték fel. Mivel a régi templom egy idő után kicsinek bizonyult, mindössze 600 hívő befogadására volt alkalmas, ezért 1911-ben felépítették az új kéttornyú templomot.

Leírása

Az Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt templom máig megőrizte a régi gótikus épület néhány építészeti elemét, amelyek beépítve napjainkban is fennmaradtak.

Az 1756-57-es felújítás során a templomhajót kibővítették és teljesen újjáépítették, ugyanakkor a tornyot 3 öllel magasították.

A templom belseje barokk díszítésű, főbejáratának ajtókerete régi faragott kövekből van összerakva.

Az egykor oltárképként használt 1600-as évszámmal ellátott Mária képen az alábbi csonka felirat olvasható: „Gens Hungara, quid trepidas...”

A főoltáron Alexandriai Szent Katalinnak, a templom védőszentjének oltárképe található.

A templom tornya 35 méter magas, amelyen befalazva egy nagy csúcsíves ablak nyomai látszanak.

A műemléképület eredetileg vártemplom volt, egyes védelmi falrészei még napjainkban is láthatók.



FORRÁSOK

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982.

Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai 1. kötet. Kolozsvár, 1996.

Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.

Váradi Péter Pál: Erdély, Székelyföld, Gyergyó és vidéke. Veszprém, 2000.

Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. 2. kötet. Csík-, Kászon-, Gyergyószék. Budapest, 2002.



Vártemplomok, templomok | Egyház, vallás | Gyergyó: Gyergyóditró | Gyergyó