2019. december 10., kedd, Judit
   
Homoródszentpéteri unitárius templom
Homoródszentpéteri unitárius templom

Az egykor kőfallal körülvett homoródszentpéteri unitárius templom a falu közepén áll.

A középkori műemlék épület megmaradt védőfala a nyugati részen négy saroktámmal szegett tornyot fog közre, amely napjainkban bejáratul szolgál.

 

Története

A település első írásos említése a korabeli dokumentumok szerint 1567-re tehető, amikor Zenth Péter néven 9 kapuval volt bejegyezve. Az 1576-os regestrumban Szent Péterként 19 portával szerepelt.

A késő gótikus templomot a 15-16. század fordulóján kezdték építeni. A félköríves bejáratú torony alsó részén az 1744-es évszám olvasható. Az első és második szinten lőrésablakok láthatók, a homlokzaton az 1526-os évszám van bevésve.

Az 1715-ös vizitációs jegyzőkönyv kőből épült templomot említ, 1789-ben zsindellyel fedett kőkerítést jegyeztek fel.

1758-1760 között a templomot nagymértékben átalakították. A hajó festett, kazettás, virágmintás famennyezete és a nyugati karzat a 18. században készült. A keleti karzat 1835-ben, a torony felső része 1851-ben épült.

1937-ben megtalálták a késő gótikus kori festett karzat maradványait, amelyeket a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban helyeztek el. Kelemen Lajos Emlékkönyve és Balogh Jolán Az erdélyi renaissance című kiadványa szerint a díszített karzat készítése a 16. század első felére tehető

Leírása

A toronyhoz közel álló keletelt templom hajója és a sokszögzáródású szentélye kelet felé keskenyedik. A hajó nyugati bejárata félköríves, kőkeretét vakolat fedi.

Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyve szerint a hajó egykor csúcsíves lehetett. Déli falán két átalakított ablaknyílás, közötte az 1930-as évszámot jelző portikusz látható, amelynek homlokfalába egy ötszirmú rozettás boltzárókő van beépítve. A portikusz a pálcataggal keretelt szemöldökgyámos déli bejáratot védi.

A hajót szépen festett kazettás mennyezet fedi, hasonló virágmintás festésű a karzat nyolc mezőből álló mellvédje is.

A templom szentélye a hajónál valamivel keskenyebb, de jóval magasabb. A vízvetőkő nélküli, támokkal körbefogott szentély déli falába egy-egy keskeny, egyenes lezárású átalakított ablak nyílik.

Az átépítések során a templom belseje elvesztette gótikus jellegét, diadalívének nyoma csak a szószék vonalában körvonalazódik. A sík fedésű szentélyt középen nyolc levelű rozetta díszíti.

A szentély keleti felét 1835-ös évszámú festett orgonakarzat foglalja el. A karzat alján egykor 8 karzatmellvéd-deszka volt felszegezve, amelyek napjainkban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban vannak elhelyezve.

Az 1520-ból származó mellvédeken lombdíszítés között két koszorúba foglalt címer látható. Az egyik címer kettéosztott pajzsán piros-fehér sávozást mutat, a másikat három levélből kinyíló virág tölti ki. A fakarzat díszítése, a torony építése a 18. század első felére tehető.

A templomot hajdan kőkerítés övezte, amely a különálló tornyot fogja közre. Napjainkban a kerítésből csak egy rövid szakasz maradt meg. A torony homlokzatán utólagos felirattal az 1526-os dátum látható, felső részét 1851-ben építették rá.

 

FORRÁSOK

Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest, 1981.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Békéscsaba, 1982.

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori Erdélyi Püspökség templomai. 1. kötet Kolozsvár, 1996.

Vofkori László: Székelyföld útikönyve. 1. kötet. Budapest, 1998.

X Udvarhelyszéki műemléktemplomok. Székelyudvarhely, 2006.



Vártemplomok, templomok | Egyház, vallás | Udvarhely: Homoródszentpéter