2019. június  26., szerda, János
   
Gyergyóalfalvi római katolikus templom
Gyergyóalfalvi római katolikus templom

A Gyergyóalfalvi római katolikus templom Gyergyó egyik legrégebbi temploma, a község központjában található. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemlék épületként tartja nyilván.

Története

Gyergyóalfalu első írásos említése a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ra tehető. Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyvében a befizetésnél 1333-ban István papot, 1334-ben Tamás papot említette.

A regestrumba először 1567-ben jegyezték be, 1569-ben és 1576-ban Alfalu néven szerepelt.

A régi templom a 13. században épült, a toronyláb és boltozatai a román stílus jegyeit őrzik. Az épen maradt kő kapu szintén a román korból származik. Entz Géza szerint a mély kapubéllet változatosságával és arányaival egyedülálló az egész Székelyföldön.

A 15. században a templomot gótikus stílusban átépítették, amelyből a torony alsó emelete, a kapuzat főbejárata megőrizte a régi formáját. A főbejárat ablakai gótikus elemeket őriznek. Az átalakítások során a tornyot magasították, a harangot 1537-ben öntötték.

1766-1776 között a templomot barokk stílusban átalakították.

A templom bejárata felett az 1780-as évszám olvasható.

Az átalakított barokk műemléktemplomot 1786-ban Batthány Ignác erdélyi püspök szentelte fel Szentháromság tiszteletére.

A templom tornyát 1822-ben javították, 1840-ben bádogsisakkal fedték be.

1929-30-ban a műemlék épületet kibővítették, a hajót oldalhajóval kiszélesítették. A javítások alkalmával a kibontott északi falból festett boltívborda darabok, kőablak keretrészek kerültek felszínre. Az orgonát 1930-ban készítették.

A templomot egykor várfal vette körül, amelyet a későbbiekben lebontottak, jelenleg csak a kőfal töredékei látszanak.

 

 

Leírása

A barokk stílusban átalakított mai templom főbejáratának ablakai, a torony alsó része, valamint a kapuzat gótikus elemeket őriz.

A templom hajójának hossza 36 méter, amelyet 1930-ban oldalhajóval bővítettek.

A templombelső legszebb darabja a négy oszlopfővel ellátott barokk főoltár, amelynek közepén Mária és a Kis Jézus látható, mellette Szent Simon és Szent Júdás Tádé szobrai vannak elhelyezve. Az oltár felső részén Szent Margit szűz és vértanú képe látható.

A mellékhajó oltárán a Lourdesi Mária, valamint Szent László és Szent Imre szobra állt, a két utóbbit 2001 szeptemberében ellopták. A napba öltözött asszony feje körül 12 csillagból álló korona látható. A Szent Ferenc oltár Turi Ferenc földbirtokos adományából készült 1773-ban.

A templomtorony magassága 46 méter, amelyet 1822-ben javítottak és bádogtetővel fedtek be.

A torony oldalán egy régi festett felirat olvasható:

AEDIFICAR MCCXIII IN H S S SIM ET IUDA APOSTOLORUM ET MARG V ET M.”

A templom harangja 1537-ben készült.

A templom legértékesebb román kori emléke a torony alatti díszes és nagy méretű félköríves ajtókeret, amelyről így írt Köpeczi Sebestyén József a Régi székely műemlékeink című munkájában: „A legszebb ilyen emlékmű a Székelyföldön”

 

 

Emléktáblák

1996. június 2-án, Szentháromság napján, az egyházközségben két emléktáblát avattak, amelyeket a templom főbejáratánál helyeztek el.

Az egyik márványtábla István pap emlékét örökíti meg, aki 1567-ben megszervezte a gyergyói és csíki hívek ellenállását János Zsigmond hadai ellen. A történelmi esemény emlékét egy festmény is megőrizte, amely a templom főhajójában látható.

A másik emléktábla P. Damokos Kázmér emlékére készült, aki Erdély püspökeként 1675-1678 között Gyergyóalfaluból vezette az egyházmegyét.

Vártemplomok, templomok | Emléktáblák | Egyház, vallás | Gyergyó: Gyergyóalfalu