2019. december 10., kedd, Judit
   
Gyergyószárhegyi római katolikus templom
Gyergyószárhegyi római katolikus templom

A Gyergyószárhegyi római katolikus templom a román kor és a késő gótika egyik szép emléke. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemlék templomként szerepel.

Története

Gyergyószárhegy egyházközséget először 1494-ben említették a korabeli dokumentumok. 1566-ban Zarhegij néven fordult elő, 1576-ban Szárhegy, 1602-ben Zar Hegj, 1674-ben Sáárhegy néven szerepelt.

A falu első temploma 1235-ben épült a hagyomány szerint a Bányának nevezett helyen, ahol régen márványt bányásztak.

A mai templom ősének építkezési idejét ugyancsak a 13. századra tette Van Gondys egyetemi tanár, aki megállapítását a Domus Historiában található bejegyzésre alapozta.

A 15. században a román kori templom helyébe gótikus templomot építettek. A templom déli oldalán kőbe vésve az 1400-as évszám olvasható, amely valószínűleg az átépítés dátumát jelzi.

1488-ban épült a torony, amelynek dátuma szintén bevésve látható.

1492-ben Lázár Miklós búcsút eszközölt ki VI. Sándor pápától a szárhegyi templom javára.

Abból a korból származik a torony alatt lévő két csúcsíves ajtókeret, a poligon záródású szentély, ugyanazt a kort idézik a szentély hálóboltozatának maradványai.

Az 1590-es tűzvész alkalmával a templom oltárai megsemmisültek.

1729-ben a templomot újjáépítették, csak a szentély és a torony maradt meg az egykori műemlékből.

1730-ban oldalkápolnával egészítették ki, ugyanakkor a tornyot is magasították.

1783-ban Fogarassy György gyergyószentmiklósi építőmester vezetésével a templomon egy nagyobb építkezést hajtottak végre.

A templom nagyobbik harangját gróf Lázár István készíttette, amelyet 1944-ben ágyúöntésre használtak fel.

Leírása

A templom szentélye poligon záródású, amelyen felismerhető a hajdani csúcsíves alakításainak kitördelt díszítése. A gótikus korból való a torony alatti két csúcsíves ajtókeret. Ugyanakkor a szentély hálóboltozatának nyoma is latható.

A templomban található egy 13. századi homokkőből készült keresztelőkút darabja, amelyet a bukaresti Történelmi Múzeumban állítottak ki.

A sekrestye régi padlásán egy különleges középkori faldísz látható, amelyen egy futó kutya alakja fedezhető fel.

Az altemplomban a Lázár család tagjai vannak eltemetve.

A templom előtt értékes kőkeresztek találhatók, a legrégebbi az 1660-as évekből származik.

FORRÁSOK

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982.

Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai 1. kötet. Kolozsvár, 1996.

Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.

Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. Budapest, 2000.

Vártemplomok, templomok | Egyház, vallás | Gyergyó: Gyergyószárhegy