2019. augusztus  24., szombat, Bertalan
   
Csíkszentmiklósi római katolikus templom
Csíkszentmiklósi római katolikus templom

A Csíkszentmiklósi római katolikus vártemplom a legszebb és legnagyobb 15. századi gótikus toronnyal rendelkező csíki templom.

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemlék épületként tartja nyilván.

Története

Szent Miklós egyházközséget a pápai tizedjegyzék először 1333-ban említette.

Egykori román stílusú templomából semmilyen tárgyi emlék nem ismeretes, feltehetően a 15. század végén építették át gótikus stílusba.

A lőréses, csúcsíves hangablakokkal ellátott harangtorony ugyancsak a 15. század végén épülhetett.

A templomot a 17. században lőréses védőtornyokkal megerősített fallal vették körül. A várfalnak fontos szerepe volt a 17. századi tatárbetörések idején, mivel a Csíki-medence keleti kapujaként szolgáló településre a Gyimesek felől törtek be a tatárok.

Ferenczi György gyergyószentmiklósi plébános feljegyzése szerint a templomot 1626-ban javították. Feltételezhető, hogy a régi templom szélvitorláján az 1630-as évszám a javítások befejezésének időpontját örökítette meg.

A műemléképület oltárát 1675-ben készítették.

1689-ben a tornyot új haranggal látták el, amely a brassói Boltosch harangöntő műhelyben készült.

Az 1694-évi tatárbetörés alkalmával a templom és torony súlyosan megrongálódott, a javításra csak 1724-ben került sor.

1777-ben a középkori templomot lebontották. A régi harangtoronyhoz hozzáépített új barokk templom 1784-re épült fel. Akkor nyerte el a templom a mai formáját, a későbbiekben csak kisebb változtatások történtek.

A Csíkszentmiklósi római katolikus vártemplomot 1784. június 6-án Batthyány Ignác püspök szentelte fel Szent Miklós tiszteletére.

A főoltárt 1797-ben készítették, a régi oltárból egy Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárkép maradt fenn, amely a 18. század első felében készülhetett.

A vártemplom toronyórája a 20. század elején készült Müller János budapesti óragyárában.

A templomot 1626-ban, 1821-ben, 1901-ben, 1926-ban és 1995-ben javították.

A Csíkszentmiklósi római katolikus vártemplom Csík egyik legerősebb vártemploma volt.

 

Leírása

A vártemplomra a csíki templomok szokásos felépítése jellemző, egy tengelyen van elhelyezve a torony, a hajó és a szentély.

A templom teljes egészében barokk átalakításon esett át, de gótikus elemeket is őriz. Az egykori gótikus templom alaprajza részben megegyezik a maival. A régi műemléképület valamivel rövidebb volt és a mai egyenes záródású szentély helyén minden bizonnyal poligonális záródású szentély állt.

A torony jelenleg az épületegyüttes legöregebb része, amely a a gótikus templomból maradt meg többé-kevésbé érintetlenül.

A barokk átépítések során nem bontották le teljesen a templomot. Ezt igazolja a hajó északi falán látható három támpillér.

A templomot szabálytalan alaprajzú, várfal övezi, amelynek nyugati oldalát a papilak régi szárnyának keleti fala képez.

A templomhajó és a szentély a 18. századi barokk átalakítás eredménye.

A templom belseje

A templom belső terét egységes barokk építészet jellemzi. A hajót és a szentélyt fiókos dongaboltozat fedi, a diadalívnél és a szentélynél hevederívvel van megerősítve. A karzatot pillérek tartják. A karzataljat három, különböző fesztávolságú keresztboltozatos szakasz fedi, a hajó felől az árkádíveket aranyozott keretezés emeli ki, kétoldalt az ívzáródásnál trapéz alakú zárókővel, rajta lant alakú stukkódísszel. A karzat mellvédje tömör falú, hordószerűen kidomborodó előlapján rombuszokból kialakított díszítéssel.

A diadalívet két egymásra helyezett pilaszter tartja. A hevederív hajó felőli oldalát változatos stukkódíszek borítják, közepén körbe foglalva Isten szeme sugaraktól övezve.

A hajó mennyezetét párhuzamos szalagokban elhelyezett geometrikus motívumokkal kialakított vakolatdíszek hálózzák be.

A boltozaton falfestmények láthatók, a belső falakat vászonra festett falképek díszítik. A festményeket Bulhardt János brassói festő készítette 1900-ban, amelyek evangélistákat, Dávid királyt hárfával, valamint a templom védőszentje Szent Miklós életéből vett jeleneteket ábrázolnak.

A templom főoltára 1797-ben készült el. Középső szoborfülkéjében Szűz Mária és a gyermek Jézus szobra látható, két oldalt Péter és Pál apostolok szobra van elhelyezve. A párkány fölött az oltárkorona bordái között Szent Miklós szobra áll, amelyet felhőkön ülő naiv faragású angyalkák vesznek körül.

A vártemplom Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárképe jelentős művészettörténeti érték.

A szentély északi falán Krisztus megkeresztelését ábrázoló oltárkép van elhelyezve.

A 20. század elején készült a neogótikus mellékoltár és szószék, amelyeket 1995-ben a templom általános felújításakor eltávolítottak.

Az egykori neogótikus mellékoltár Jézus szobra új talapzatra helyezve a templom hajójában látható.

A templom orgonáját a temesvári Wegenstein cég készítette 1924-ben.

A templom tornya

A torony jelenleg az épületegyüttes legrégibb része. Köpeczi Sebestyén József szerint:

Ez egyike a legszebb és leghatalmasabb 15. századi gótikus tornyoknak.”

Déli falához egyenes, fedett, falépcsős, dongaboltozatot építettek, amely a kórusba vezet. A torony szegmensíves nyugati bejáratát fa ajtókeret béleli. A bejárat fölött a támpillérek vízvezetőinek magasságában körablak látható. A torony emeleteit övpárkányok választják el, minden emeleten lőréseket alakítottak ki. Utolsó emeletén, a harmadik övpárkányról, magas csúcsíves harangablakok nyílnak.

A tornyot az óraíves koronázó párkány fölött elegáns vonalú barokk toronysisak fedi be, amelyet a 19. század elején készítettek. A déli falon, a legalsó lőrés fölött látható az a feliratos kőtábla, amely a torony 1724. évi javítási munkálatainak állít emléket:

EN HOMOROD/ SZMARTONI BI/ROSANDOR/MADARASON LAKTO/MBA VOLTAM/ENNEK AZ TOR/ONNAK(EGESEN?)/ FUNDATORA ES/EPITTETÖ MESTERE/1724

A templom várfala

A templomot szabálytalan alaprajzú, északi oldalán támpillérekkel erősített, lőrésekkel ellátott 2,5-3 méter magas, várfal övezi. A falat két bástya is erősíti.

A templomkert déli oldalán félköríves nagykapu nyílik, mellette egy nyeregtetővel fedett boltozott kapu látható, amelynek a bejárat fölötti szegmensíves szoborfülkéje jelenleg üresen áll. A bejárat régen a templom felől volt, később kívülről nagyméretű kaput nyitottak.

A várfal keleti sarkát trapéz alakú, sátortetővel fedett, kétszintes bástya erősíti, keleti és déli falain keskeny lőrések vannak.

A várfal északi oldalán egy kisebb, kétszintes torony látható, amelyet szépvízi kapunak is neveznek. Nyugati oldalát a papilak régi szárnyának keleti fala képezi.

A templom búcsúja

A Csíkszentmiklósi római katolikus vártemplom búcsúját a templom és az egyházközség védőszentje Szent Miklós napján, december 6-án tartják.

FORRÁSOK

Köpeczi Sebestyén József: A középkori, nyugati műveltség legkeletibb határai. In. Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982.

Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.

Gyöngyössy János: Székelyföldi vártemplomok. Budapest, 1995.

Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár, 1996.

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai 1. kötet. Kolozsvár, 1996.

Szőcs Imre, Szőcs Miriam: Csíkszentmiklós római katolikus templom. Csíkszereda, 1999.

Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.

Vámszer Géza: Csík vármegye településtörténete. Csíkszereda, 2007.

Lélek és kincs Csíkszentmiklóson. Csíkszereda, 2009.

Vártemplomok, templomok | Egyház, vallás | Középcsík: Csíkszentmiklós