2019. augusztus  24., szombat, Bertalan
   
Csíkszentmihályi római katolikus vártemplom
Csíkszentmihályi római katolikus vártemplom

A Csíkszentmihályi római katolikus vártemplom lőréses kőfallal körülkerített műemlék épület, amelynek karcsú tornya a csíki csúcsíves toronytípusok egyik legszebb példánya. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemlék épületként tartja nyilván.

Története

A Csíkszentmihályi római katolikus vártemplom Alszeg és Felszeg tízesek között a vasútállomás közelében egy enyhe dombon fekszik.

A települést és templomát 1332-ben említették először, S. Michaele néven.

Csíkszentmihály első templomának építési idejét Endes Miklós a néphagyományra hivatkozva 1188-ra teszi. Feljegyzéséből az is kitűnik, hogy 1501-ben a templomot átalakították.

Orbán Balázs szerint: „Ez egyházközség lőréses védfallal keritett temploma tisztes régi műemlék... Püspök Szepesi jegyzeteiben azt mondja, hogy tornyán 1103. évszámot olvasott... Sokkal valószinübb azért, hogy ez egyház épitési korát a szintén Szepesi által feljegyzett azon Chronostichon jelöli, mely azt 1552-re teszi...”

Köpeczi Sebestyén József a szentély evangéliumi oldalán levő középső gyámkő pajzsán a Hont-Pázmány nemzetség faragott címerére alapozta véleményét, szerinte a templom építésének ideje az 1457-1467 közötti évekre tehető.

Entz Géza a templom és a torony építését 1457-től 1467-ig tartó időszakra tette.

Csíkszentmihály első temploma feltehetően román kori volt, amit a 15. században átalakítottak.

Újabb építkezésre a 15-16. század fordulóján kerülhetett sor. Az egykori karzat deszkáin olvasható rovásírásos felirat 1501-es évszáma nemcsak a karzat készítésének, hanem a szentély és a torony befejezésének idejét is jelzi.

Az 1661-es a tatárdúlás idején a templom és torony is jelentős károkat szenvedhetett.

A torony egyik harangját 1666-ban öntötték. A mai is meglévő harang 1687-ben készült.

Mindkét harangját a Sándorok a 17-ik században öntették... De mind ezeknél nevezetesebb a templom keritésében levő azon kőkereszt, melyen tisztán olvashatólag be van vésve e végzetes szó: Siculicidium: Közhiedelem szerint ez volt a madéfalvi Vészhalmon állott eredeti emlékkereszt, mely kormányrendeletből onnan elmozdittatván, egy szt-mihályi ember: Buzás János hozta ide, s a halálakor helyezték utódai sirjára.”     / Orbán Balázs: A Székelyföld leírása /

1694. február 13-án a tatárok felégették a falut. Ezt követően a megrongálódott tornyot lebontották. A hagyomány szerint az új tornyot valamikor a 18. század elején építették.

A cinteremfal a 17. században épülhetett. 1819-ben a templomot átépítették, hozzácsatolva a ma is meglévő déli oldalszárnyat.

Leírása

A Csíkszentmihályi római katolikus vártemplom egyhajós, poligon záródású apszissal, hossza 10,3 m, szélessége 6,6 m és a nyolcszög három oldalával záródik. Az apszis egyik gyámkövén a Hont-Pázmány nemzetség kifaragott címere látható.

Főbejárati kapubéllete a román-gótikus stílus hordozója, a 13-14. századból való, amely már 1552-ben javításra szorult.

A templom bordázatának két záróköve van, amelyen egy kifaragott tárcsapajzs látható, Krisztus kínszenvedéseit szimbolizálva. A másik zárókövet Mária jelvénye, a rózsa ékesíti.

A boltgyámkövek kehely alakúak. Az evangéliumi oldalon levő középső boltgyámkövön tárcsa alakú pajzs látható. Ez a Hont-Pázmány nemzetség címere, vagyis János, Szentgyörgy és Bazin grófja, erdélyi vajdáé.

A templom nyugati, torony alatti bejárata csúcsíves, két pálcataggal és két horonnyal van ellátva, talapzata csillaggal díszített.

A hajót 1819-ben bővítették, az építkezés során a régi falakat megőrizték, amelyeken falfestmények tűntek elő. Az ablakokat a 18. században átalakították, de az eredetiek nyomai kivehetők. A templom déli barokk oldalhajója újabb keletű toldás.

Tornya

A hajó nyugati végében áll a négyemeletes, két átlósan elhelyezett támpillérrel erősített, magas, karcsú torony. A jellegzetes csíki toronytípus terméskőből épült. Földszintjén egy szemöldökgyámos kerettel ellátott ajtó található, amely formailag a gótika jegyeit hordozza, de mélyített tükreinek rozettás díszítményei arra utalnak, hogy jóval később a 17-18. század folyamán készült.

Mai formáját a 18. század elején nyerte, amikor magasították, de ablakai még a gótikus stílusúak. A torony három fő oldalfalán, az első és a második emeleten egy-egy keskeny, csúcsíves résablak látható. Az első emeletieknek élszedett kőkeretük van, a második emeleten lévőknek nincs keretük, esetleg idővel bevakolódtak.

Megközelítőleg 11 méter magasságban, a torony belsejében elfalazott csúcsíves ablakok nyomai fedezhetők fel. A nyugati oldalon egy kisméretű körablak található azon a helyen. A torony középkori része 14 méter magasságig tart, és erőteljes övpárkány zárja le. A fölötte elhelyezkedő tágas, csúcsíves hangablakokkal ellátott harangház későbbi magasítás. Közvetlenül a déli oldala mellett a fedett kórusfeljáró található.

Endes Miklós szerint a templom tornyát az 1694. évi tatár rabságból való kiszabadulás emlékére hálából Sándor Mihály építtette. Karcsú tornyát Sándor János főkirálybíró költségén javították abból az alkalomból, hogy megszabadult a tatárok fogságából.

Várfala

A templomot szabálytalan alaprajzú 2,5-3 méter magas lőréses cinteremfal veszi körül, amelyet kívülről helyenként zömök támok erősítenek A védőfalak keleti szögletén egy négyszög alaprajzú épület található, mely alig magasabb a környező falaknál. Egykor kápolna szerepét töltötte be. A cinteremfalnak, melynek építése a 17. századra tehető, két bejárata van.

Kutatástörténete

Az erődtemplomot a szakirodalom már a 19. század közepe óta számon tartotta. Építéstörténetével először 1859-ben Benkő Károly foglalkozott, Szepesi Ignác püspök 1823-ban keltezett oklevelére támaszkodva.

Orbán Balázs a templom építési idejét 1552-re tette. 1869-ben a tornyon olvasható kronosztikon szövegét is közölte: SanctI LaDiLaS RegIs VngarorUm honorI/1715.

A műemlék épület első részletes leírása 1929-ből származik Köpeczi Sebestyén Józseftől. A vártemplom építéstörténetére 1935-ben Endes Miklós állított fel új koncepciót.

Búcsúja

A Csíkszentmihályi római katolikus templomot Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel. Búcsúját szeptember 29-én, Szent Mihály ünnepén tartják.

FORRÁSOK

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982.

Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.

Gyöngyössy János: Székelyföldi vártemplomok. Budapest, 1995.

Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár, 1996.

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai 1. kötet. Kolozsvár, 1996.

Vártemplomok, templomok | Egyház, vallás |