2017. november  22., szerda, Cecília
   
Csíkszentdomokosi római katolikus templom
Csíkszentdomokosi római katolikus templom

A Csíkszentdomokosi római katolikus templom a Csíki-medence legészakibb falujában Csíkszentdomokos központjában található. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemlék templomként szerepel.

Története

Csíkszentdomokos egyházközséget először 1567-ben Zent Domokos néven említették az oklevelek.

A mai templom helyén a tatárjárás előtt egy kis templom állott, amely a lakosság számának növekedésével kicsinek bizonyult és lebontották, köveit beépítették a mai épületbe.

Az új templom 1795-ben, az egykori Sándor birtokon épült. A műemléképület Árpád-kori részletet őriz. A szentelvíztartója és a kőből faragott keresztelőkút 13. századi, ugyancsak a régi templomból maradt meg a sekrestye köríves ajtókerete. Az egykori román kori templomról tanúskodnak a megmaradt faragott kövek és egy festett kazetta is. Ugyancsak a régi templom emléke egy szárnyasoltár-töredék.

A műemlék templomban lévő Mária szobor a 15. században a csíksomlyói faragóiskolában készült.

A 16. század elejéről származik az az olajfestmény, amely Mária koronázását örökíti meg. A képen Jézus hármasképe látható, a főpap, a király és a próféta alakjában, mindhárom ugyanazon arcvonással. A Dürer stílusát idéző alkotás valószínű, hogy a szárnyasoltárhoz tartozott, amely jelenleg a Csíki Székely Múzeumban található.

1672-ben Damokos Kázmér felszentelte a régi templom oltárát.

A 18. század elején a csíkszentdomokosi egyház Csík egyik legnépesebb plébániája volt.

1787-1802 között felépítették a mai barokk templomot, amelyet Szent Domokos tiszteletére szenteltek fel.

A templom harangjait 1802-ben és 1804-ben Brassóban készítették, 1805-ben Sepsiszentgyörgyről szerezték be. Az 1980-ban készült 1150 kg-os Szent Katalin-harang Passauból származik.

1813-ban a templomot kerítéssel vették körül, három kapubástyát építettek hozzá.

Az 1972-ben végzett általános restaurálások alkalmával a templom régi szobrai visszakerültek az oltárra. Bálint Lajos érsek plébánossága alatt végzett felújítási munkálatok során helyezték vissza a régi helyére az 1500-as években készült Madonna szobrot is.

A 2006-os régészeti ásatások alkalmával kisebb középkori kőfaragványok töredékei kerültek felszinre. Az előkerült boltozattartó gyámkő darabjai, valamint a boltozati bordatöredékek egyértelműen igazolják, hogy a középkori templom boltozott volt. A színes vakolatdarabok arra engednek következtetni, hogy a középkorban a szentély falait freskók borították.

Leírása

A templom szentélye sokszögzáródású és támpillérek nélküli. A sarkait eltérő magasságig faragott kváderek alkotják, faragott lábazati párkánya körbeöleli az épületet.

Az apszist egy szárnyas oltárkép díszíti, ugyanakkor a régi templomból megmaradt festett kazetta is látható.

A középkori oltár faragott Madonnája Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében képzőművészeti műemlékként szerepel. A fő és mellékoltáron fából faragott szentek szobrai vannak elhelyezve.

A templom mindkét bejáratának és sekrestyéjének kő ajtókeretei a régi templomból maradtak meg.

A nyugati torony alatti köríves kőajtókeret díszesebb, melynek profilja a szögleten egy erőteljes félhengertagból, külső oldalán egy ugyanolyen horonyból és egy lekerekített élű háromoldalú pálcatagból áll. Az ajtókeret eredetileg keskenyebb volt, az új templomba való beépítésekor megszélesítődött, belvilága 197X128 cm.

A templom déli oldalán lévő bejárati ajtó profilja egy erős félhenger alakú tagozatot mutat, belvilága a kis falusi templomokhoz viszonyítva szokatlalnul nagyobb méretű, 219X139 cm.

Hasonló profilú a sekrestye köríves ajtókerete is, amely valószínűleg a régi templomban is azon a helyen lehetett. Az ajtókeret belvilága kisebb méretű 186X91 cm. Mindhárom ajtókeret profilos része kidolgozott.

Az Árpád-korból megőrzött keresztelőkút felső medencerésze kerek, profiljában hármas tagozatú. Peremét vasabroncs övezi, melynek alsó széle egyszerű félkörös, csipkézettel diszített. Az Árpád-kor másik emléke a szenteltvíztartó, melyet napjainkban is használnak és díszítése jóval egyszerűbb mint a keresztelőkút. Medencéje kerek, felső széle lekerekített, talpa kissé szélesebb, ferdén kiugró hengeres alakú.

A műemléképület külső falán a falu nagy szülöttének, Márton Áron erdélyi püspöknek arcmását ábrázoló kovácsolt dombormű látható.

A templom várfala

A templomot három kapubástyás kerítés veszi körül. A cinterem keleti oldalán egy fakereszt látható, amelyet a falu lakóssága állíttatott.

FORRÁSOK

Keöpeczi Sebestyén József: A középkori, nyugati műveltség legkeletibb határai. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929.

Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.

Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár, 1996.

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai 1. kötet. Kolozsvár, 1996.

Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.

Botár István: Kövek, falak, templomok. Csíkszereda, 2009.

Vártemplomok, templomok | Domborművek | Egyház, vallás | Felcsík: Csíkszentdomokos