2019. augusztus  24., szombat, Bertalan
   
Csíkszentléleki római katolikus templom
Csíkszentléleki római katolikus templom

A Csíkszentléleki római katolikus templom Csíkszeredától 5 kilométerre, Csíkszentlélek északkeleti részén, a templom tízes területén látható. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemléképületként tartja nyilván.

A falun kívüli dombon festői képe van e várfallal övezett, középkori, római katolikus templomnak.”

/ Keöpeczi Sebestyén József /

Története

Csíkszentléleket először 1333-ban említik az okiratokban, de Spiritu Sancto néven.

1333-ban plébániatemploma volt, abban az évben a pápai tizedjegyzék szerint papja, János 1 banálist fizetett, 1334-ben 2 banálist.

A falu nevét is a Szentlélek tiszteletére szentelt templomától kapta, a 16. század elején.

A templom a 15. században épült gótikus stílusban, amelyből csak a szentélye maradt meg.

A mai formáját az 1806-os restaurálás alkalmával nyerte el, amikor a templom hajóját barokk stílusban átalakították és meghosszabbították, ugyanakkor új mennyezetet is kapott. Abban a korban épült a tornya is. Gótikus jellegét a faragott támkövekre támaszkodó köbordázatos szentély igazolja. A szentély falába a paraszti gótikára jellemző szentségtartó fülke épült.

A templom művészi szárnyasoltára 1510-ben készült. 1914-ben a budapesti Nemzeti Múzeumba került, jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható.  A műemléktemplom harangját 1511-ben öntötték.

Leírása

A 15. századi gótikus templomból csak a szentélye maradt meg változatlan hálóboltozatával, csúcsíves diadalívével és ablakaival.

Népművészeti, történelmi szempontból is különös figyelmet érdemel az apszis evangéliumi oldalán elhelyezett szentségtartó fülke, amely a paraszti gótikának egyik szép alkotása. A téglából készült bordák egyszerű gyámköveken nyugszanak és zárókövek nélkül futnak össze.

A templom apszisa a nyolcszög három oldalával záródik. A poligon záródású apszis 11,93 méter hosszú és 6,58 méter széles. Tengelye nem pontosan kelet-nyugati irányú, mert 24 fokkal délre hajlik. A csúcsíves ablakok mérművei hiányoznak.

Hajóját 1806-ban barokk stílusban átalakították, a műemléképület új mennyezetet kapott, ugyanakkor épült a torony is. A templom kórusa egyetlen nagy boltívre támaszkodik.

A déli kapu kerete a román-gót átmeneti kor alkotása a 14. századból.

A templom nagyobbik harangját a Szentlélek Isten tiszteletére szentelték fel, amelyen a következő felirat olvasható:

ANNO DOMINI 1511 patrum gromate.

Kisebbik harangját pedig Páduai Szent Antal tiszteletére nevezték el.

A templom szárnyasoltára

A csíkszentléleki templom művészettörténeti értéke a szárnyasoltár, amely 1914-óta a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában van. Korát két címeres felirata jelzi:

Insignia Filiorum Czako 1510. Insignia Regis Ungarie.”

Az évszámot a Czakó család címere és a Jagelló kori magyar címer fogja közre.

Balog Jolán Az erdélyi renaissance című munkájában így ír a szárnyasoltárról:

Talán a legjellegzetesebben képviseli a csíki művészetet. Rajta, részletekben, már renaissance motívumok is feltűnnek.”

A csíkszentléleki hatalmas és végig festményekből álló szárnyasoltár főrésze a Szentlélek eljövetelét ábrázolja, amely Veress Mátyás festőművész alkotása 1794-ből.

A mozgó szárnyak előlapjain Assisi Szent Ferenc, Szent Ambrus, Szent Ágoston, és Szent Balázs képei láthatók. A köralakban ülő apostolok között Szűz Mária képe van elhelyezve.

A belső szárnyképek hármasával vannak csoportosítva: Szentlélek eljövetele, Szent Ferenc stigmái, Szent Erzsébet, Szent Anna, két csoport női szent, valamint a keresztre feszített Krisztus, Mária és Szent János között.

A szárnyak külsején, az oltár zárt állapotában, Krisztus kínszenvedésének nyolc jelenete látható, amely Dürer metszetei alapján készült.

Darabos rajz, ám hatalmas erő és drámaiság, kemény, de virító színezés és pompás dekorativ hatás jellemzi ezt az oltárt, amelynek mestere korlátlanul uralkodott művészetének eszközein, de csak addig erőltette meg magát, amennyire falusi templom félhomályába szánt művének dekorativ hatása megkövetelte.”  / Keöpeczi Sebestyén József /

A templom várfala

A Csíkszentléleki római katolikus templom lőréses várfalall van körülvéve.

FORRÁSOK

Divald Kornél: Székely szárnyas oltárok. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929.

Keöpeczi Sebestyén József: A középkori, nyugati műveltség legkeletibb határai. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982.

Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.

Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár, 1996.

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai 1. kötet. Kolozsvár, 1996.

Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.


FOTÓ
Vártemplomok, templomok | Egyház, vallás | Középcsík: Csíkszentlélek | Középcsík