2017. szeptember  20., szerda, Friderika
   
Csíkmenasági római katolikus templom
Csíkmenasági római katolikus templom

A Csíkmenasági római katolikus templom Alcsík egyik legértékesebb egyházi műemléke. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemlék templomként szerepel.

Története

A későgótikus stílusú erődtemplom román kori alapokra épült a 15. században, amelyet ablakai, ajtómaradványai és támpillérfedőlapjai igazolnak.

A templomot először 1583-ban említették az oklevelek, de a kutatók sokkal régebbinek Árpád-korinak, 13. századinak vélik.

A templom szárnyasoltára 1543-ban készült, amelyet 1915-től a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek. A táblaképek, Dürer metszete nyomán az 1520-as években készülhettek.

A templom hajóját 1655-ben átépítették barokk stílusba, lapos mennyezettel, barokk kórussal látták el. 1858-ban barokk oldalcsarnokot toldottak hozzá. A mai tornyot 1836-ban építették.

Leírása

A templom legrégebbi darabja a sekrestye falában megőrzött román kori rózsaablak, amely egy korábbi, 11-13. századi kis templom apszis-, vagy kórus-ablakrózsája lehetett. Ugyancsak az első építkezési kor maradványai a formailag egyedülálló román kori rózsaablakok.

A gótika emléke a szentélyben található szentségtartó fülke, amely csúcsíves vak-árkádokkal, reneszánsz levélmotívumokkal díszített.

A templom diadalíve csúcsíves, hálóboltozata épen megmaradt. A boltozat gyámkövei kehely idomúak és díszítésük változatos. A bordák kereszteződéseiben festett címerek és pajzsocskák láthatók. A zárókövek helyén szintén festett korongok díszlenek. Endes Miklós szerint az egyik pajzson az ősi székely címer egyik változata ismerhető fel.

A gótikus korszak legszebb részlete a szentély szép hálóboltozata, amely önmagában véve is nagyon látványos, de a bordázat által kialakított mezőket ugyanabban a korban színvonalas freskókkal díszítették.

Az 1543-ból származó szárnyasoltár táblaképei Dürer metszete nyomán az 1520-as években készültek. Az oltár tervezésében és díszítésében már a reneszánsz ábrázolásmód dominál. A képek távoli német hatásra utalnak, részletgazdagságukat tekintve a gótika hagyományait őrzik. Alkotója valószínűleg a segesvári Keresztély mester volt.

A mozgatható szárnyak előlapjain a gyermek Jézus látható, a zárt oltáron levő képek a kínszenvedést ábrázolják. A szekrény keskeny függőleges szegélyét négy szent szűz szobrocskája díszíti, benne a Madonna áll a kis Jézussal. A félkörös oromdíszben levő kép Szent Annát ábrázolja, a predellán Krisztus siratása látható. A hátsó passióképek szorosan követik Dürer lapjait, a szárnyképek hasonlóak a csíkszentléleki szárnyasoltár képeivel.

A templom egykori főoltárát Hajnald püspök fedezte fel, amely jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható.

Az 1655-ben barokk stílusban átépített templom hajóját lapos mennyezettel látták el, a kórus is barokk formát öltött. A barokk oldalcsarnokot 1858-ban építették.

A templom apszisa a nyolcszög három oldalával szögletesen záródik, mennyezetének szép hálóboltozata van. Méretei az Árpád-korra mutatnak hossza 4,68 méter, szélessége 6,23 méteres.

Művészeti szempontból a templom leglátványosabb és legértékesebb részei: a csúcsíves diadalívvel záruló csillagboltozatos szentély, a barokk oltárok és a szószék.

A 120 cm magas Mária szobor a 16. században a csíksomlyói faragó iskolában készült. Formáját és a drapériák díszítését tekintve a csíkszenttamási Madonnához hasonlít.

A freskók

A szentély hálóboltozata nagyon látványos, a bordázat által kialakított mezőket magas színvonalú freskók díszítik. A gótikus korban készült falfestmények a templom ékességét képezik. A minuszkulás betűkkel beírt nevek szerint a bordák közé festett képek figurális ábrázolásúak: A középső mezőkben a Szentháromság személyei láthatók, kelet felé szimmetrikusan a Nap és a Hold, kétoldalt próféták és evangélisták. A gyámkövek felől hosszan elnyúló mezőkben a szélesebb felső részén mindkét oldalon művészileg színvonalasan megfestett női szentek sorakoznak: Mária-Magdolna, Borbála, Katalin, Ilona, Margit, Anna, Klára és Zsuzsánna. A gyámkövek felőli elkeskenyedő rész csodálatos szépségű virágokkal van díszítve, amely a gótika korában ritkaság számban menő különleges növényábrázolás volt.

A középkori freskók 1651-ben készültek, a későbbi korban 1928-ban átfestették.

A torony

A templom tornya 1836-ban épült, bejárója csúcsíves kőkeretű. Egyik harangját 1542-ben öntötték, a másik 1604-ben készült és 1835-ben újraöntötték.

Felirata:

O rex gloriae Jesu Xte, Veni in pace. Paulus fudit. A. D. 1604.”

A várfal

A Csíkmenasági római katolikus templom védelemre épült várfallal van övezve.

FORRÁSOK

Keöpeczi Sebestyén József: A középkori, nyugati műveltség legkeletibb határai. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982.

Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.

Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár, 1996.

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai 1. kötet. Kolozsvár, 1996.

Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.

Székelyföldi freskók a teljesség igényével. Budapest, 2002.

Vámszer Géza: Csík vármegye településtörténete. Csíkszereda, 2007.

Botár István: Kövek, falak, templomok. Régészeti kutatások Csík középkori templomaiban 2002-2007 között. Csíkszereda, 2009.


FOTÓ
Vártemplomok, templomok | Egyház, vallás | Alcsík: Csíkmenaság | Alcsík