2021. szeptember  27., hétfő, Adalbert
   
Kászonszék borvízforrásai
Kászonszék borvízforrásai

Kászonszék borvízforrásai vulkáni utóműködés hatására jöttek létre, a medence keleti peremén található mellékfolyók (Fehérkő, Kis és Nagy Répát, Farkas, Tekeres, Borvíz és Gubás) völgyeiben törnek a felszínre.

Története

A Kászoni-medence borvízforrásai és gyógyfürdői már régmúltban is ismertek és közkedveltek voltak nemcsak a helyi lakosság körében. A források mellé épített fürdőtelepekre messze földről ellátogattak a gyógyulni vágyók.

Az 1800-as évek elején épült Kászon fürdő volt a legnevezetesebb a fürdőtelepek közül. Főforrása, a Salutaris híres volt a görvélykor (skrofulózis) kezelésében. Tőle 800 m-re tört fel a Veresszéki borvízforrás, régen Balás-forrás vagy Pán-forrás. A Nagy Répát-patak völgyében a híres Répáti borvíz köré épült az első palackozóállomás, a forrás vizét távolabbi vidéken is forgalmazták. Mindhárom borvíztelep a Balási család tulajdonába tartozott az 1800-as években. A  századfordulóra tönkrementek a Balási család vállakozásai, a palackozók és fürdőtelepek több tulajdonos kezén megfordultak, egészen az államosítást követő évekig.

A Kászonfeltíz határában található Fehérkői borvíztelepen két forrás volt ismert. A Szent István-forrás vizét szintén palackozták már a 19. század végén, a vele szemben feltörő Büdösszéki szejkét fürdőzésre használták a helyiek.

A kászoni medence ismertebb borvízforrások még a Nagy Répát-patak völgyében levő répáti Szejke,  és a hozzá hasonló, szintén kénes jellegű forrás, a Doboly határában található dobolyi Szejke.

A Nyerges-tető alatt fekszik a kászoni medence legújabb népi fürdője, a Sóskútfürdő,  melyet a helyiek építettek ki 2004-ben egy fürdőépítő kaláka keretében.

 

Kiegészítő adatok

Az 1700-as évek második felétől már történik említés különböző szakdolgozatokban, írásokban az itteni vizek jótékony hatásáról. A brassói Lucas Waggner, dr. Mátyus István, Bélteki Zsigmond, dr. Otrobán Nándor, Orbán Balázs, Vitos Mózes, Hankó Vilmos, dr. Lengyel Béla és sokan mások írásaikkal, kutatásaikkal hozzájárultak a kászoni borvizek és a körülöttük kialakuló fürdőtelepek ismertetéséhez és népszerűsítéséhez.

Jellegzetessége

Alkáli, szénsavas, nátriumkloridos, magnéziumos, jódós, vasas vizek, kevés kénhidrogénnel elegyítve.

Gyógyhatása

A kászoni borvízeket ivókúrában és fürdőként is hasznosították a különféle betegségek kezelésében. Főként reumás, csonttuberkulózis, vérszegénység, húgyhólyag betegségei, légző- és emésztőszervi betegségekben szenvedők használták.

Felhasználása

A töltőállomásokon palackozott borvizet ráfos szekerekkel szállították az Úr útján Csíkszeredába. Szállították Kézdivásárhelyre, Marosvásárhelyre, Brassóba, Budapestre, Bécsbe és Berlinbe is. Nagyobb állomásokon vagonokra pakolták a palackozott borvízet és azzal azállították a távolabbi vidékekre.

A palackozóüzemek, fürdőtelepek működtetése és az ásványvizek szekerekkel való szállítása  megélhetést biztosított több kászoni család számára az elmúlt másfél évszázadban.

FORRÁSOK

Hargita megye természetes gyógytényezői. Csíkszereda, 1974.

Váradi Péter Pál – Gaál Anikó – Zsigmond Enikő: Erdély. Székelyföld. Alcsík és Kászon. Budapest, 1995.

Vitos Mózes: Csikmegyei füzetek: Adatok Csikmegye leirásához és történetéhez 1. kötet. Csíkszereda, 2002.

Jánosi Csaba – Péter Éva – Berszán József – Jánosi Kincső: Az Alcsíki- és Kászoni-medence ásványvizei és gázömlései. IN: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Szerk. Murányi János. Csíkszereda, 2006.

Székelyföld borvizei. Csíkszereda, 2009.

András Ignác: Kászonszék népi gyógyászata. Kolozsvár, 2013.

Jánosi Csaba-Berszán József-Péter Éva: Székelyföld fürdői. Csíkszereda, 2013.

https://mek.oszk.hu/04800/04804/html/84.html


FOTÓ
Borvízek | Kászon: Kászonaltíz | Alcsík