2017. november  22., szerda, Cecília
   
Csíkszentgyörgyi római katolikus vártemplom
Csíkszentgyörgyi római katolikus vártemplom

Magaslaton szépen fekvő temploma csinos gót izlésü épület melynek csak is szentélye maradt meg eredeit alakjában, csúcsives ablakai hal-hólyag diszművezetükkel a késő gót korra utalnak; csúcsíves diadalíve és egyszerü gyámköveken nyugvó boltozata nagyon szép és bevégzett munkára mutatnak. Hajója egészen renaissance-stylbe van átidomitva. Hajdan erőditett keritése 1673-ban készült.” / Orbán Balázs: A Székelyföld leírása /


A Csíkszentgyörgyi római katolikus vártemplom alcsík egyik legszebb, méreteiben legnagyobb és legrégebbi gótikus temploma. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemlék épületként tartja nyilván.  Az erődített templom 757 m magasságban látható a Fiság bal oldali teraszán.

Története

A csíkszentgyörgyi vártemplom építési ideje 1336-ra tehető. A templomot az évszázadok során többször javították és nagyobbították, mai formáját a késő gótikus 15-16. századi átépítés során nyerte el.

A templomot övező lőréses cinteremfal feltehetően a 17. században épült. A védőfal többi része valamivel korábban, de ugyancsak a 17. században épülhetett.

A cinterem mai délkeleti, gótikus bejárata, formáit és díszítményeit tekintve a 19. század folyamán épülhetett.

A torony barokk harangházát a 18. század folyamán, de talán a 19. század elején emelték.

1821-ben a hajó déli oldalához egy oldalszárnyat csatoltak, ugyanakkor a déli oldalbejárat kőkeretét a parókia felé nyíló ajtóba építették, a hajó nyugati csúcsíves ajtaját befalazták.

A templom sekrestyéjét többször is módosították, acélgerendás boltozattal egészítették ki.

Búcsúja

A Szent György tiszteletére felszentelt plébániatemplom búcsúját április 25-én tartják.

Leírása

A régi templom a gótikus korban új formát kapott. Ebből a korból ma is épen áll a szentély csúcsíves ablakaival, csúcsíves diadalívével és egyszerű gyámköveken nyugvó boltozatával.

A keresztbordák négyzetekbe és három trianguláris zárókőbe futnak. A zárókövek lapjába sugárkörök vannak bevésve, a pajzsokba pedig évszámok festve. Valószínű, hogy a festések mögött címerképek voltak. Az apszis a nyolcszög három oldalával zárul.

A hajónak eredetileg lapos famennyezete volt. A mai barokk boltozat fölé nyúló régi oldalfalon a 16. század elejéről származó freskómaradványok nyomai látszanak. Festett fakazettás mennyezetét az 1661-es tatárrontás hamvasztotta el. A torony alatti bejáró, a sekrestyeajtó, a cinterem egyik ajtókerete leszelt ívű gótika hordozója. Mesteri faragású három kőablak-kerete van.

A mai templom északnyugati tájolású, támpillérekkel erősített, poligonális szentélyű épület. Északi falához sekrestye épült.

A hajó nyugati oldalához épített támpillér nélküli torony földszintjén szemöldökgyámos kerettel ellátott ajtó nyílik a toronyaljba. Innen a hajó felé valamikor szintén ajtó nyílott, de azt később elfalazták.

A torony kapualj fölötti két emeletét három irányban egy-egy lőrés töri át. Ezt az alsó részt a felsőtől erőteljes övpárkány választja el. A harmadik és negyedik emelet három oldalán egy-egy keskeny lőrés van. A torony ötödik emeletén elmosódottan bár, de jól kivehető négy elfalazott csúcsíves ablaknyílás.

A csikszentgyörgyi torony lőréseinek az a jellegzetessége, hogy átmenetet képeznek a lőrés és a falba süllyesztett szuroköntők között, ugyanis alsó részük kifelé rézsűsen lejt és kissé szélesedik is. Ehhez hasonló lőréseket a Székelyföld egyetlen templomtornyán sem találhatunk.

A tornyot ma órapárkányos, bádog hagymasisak fedi. A hajó délnyugati és északnyugati sarkát egy-egy átlós támpillér erősíti. Déli oldalán egy utólag hozzátoldott mellékszárny áll, amelynek homlokzatán az 1821-es évszám látható. A déli, délkeleti és keleti oldalon egy-egy csúcsíves mérművel és középosztóval ellátott ablak található.

A hajó északi oldalán egymástól egyenlő távolságra három, az északnyugati saroktámmal azonos kivitelezésű, kettős vízvezetővel ellátott pillér áll.

A hajót fiókos dongaboltozat fedi. A szentélynek egy poligonális és három négyszögű szakaszból álló gótikus boltozata van.

A templom belseje

A templom berendezéséből figyelemre méltó a 18. század közepén készült szószéke és az 1796-ból származó főoltára két szép faszoborral, de jelentősek barokk klenódiumai is.

Faragott szenteltvíztartója 1731-ben, orgonája 1865-ben készült, Kolonits orgonaépítő 65. munkájaként.

A templom régi emléke még két feszület. Az egyik egy kis kereszt (pacificale) 1603 BED BZG felirattal. A négy sarkán levő domborművek Szent Györgyöt, a kereszten függő Krisztust, Máriát és Szent Jánost ábrázolják. A másik feszület a 16. századból származik. Ezen a kereszt tövéből kinövő állványon Mária Magdolna és Mária szobra áll, a kereszt hátulján pedig a szenvedés, valamint a négy evangélista jelképei láthatók.

A templom várfala

A templomot egy szabálytalan alaprajzú 2-3 m magas lőréses erődített kőfal veszi körül. A védőfal keleti oldalán kivül, egy négyszögű mélyedésben a következő felirat olvasható: 1673/VA: Ficz GK.

Délkeleti sarkában a ma is használatos, újabb keletű fedett bejáró található. Ettől északra a falakon belül egy kis félköríves szentélyzáródású kápolna áll. A Szent-Rózsafűzér kápolna szorosan kapcsolódik a templomhoz.

A védőfal délnyugati oldalán nyílik a másodlagosan elhelyezett szegmensíves záródású élszedett kerettel ellátott, a papilak felé vezető ajtó.

A falakat kívülről zömök támpillérek erősítik. A lőrések megközelítöleg egyforma távolságra követik egymást, fülkéiket felül vastag tölgyfadeszkák zárják le.

Az északnyugati sarokban áll a cinterem bejáratát védő, kőből épült emeletes kaputorony, amely a védőfalak elkészülte után, utólag épült. Kapuja szegmensívvel zárul, az udvar felőli nyílását pedig a félköríves zárodású élszedett kőkeret béleli, lábazati részén metszett M betűvel. Az emelet három oldalán fából készült kerettel egy-egy keskeny résablak található. Az ablak fülkéi befelé rézsűsen tágulnak. A kerítőfalat az udvar felé lejtő, cserepes félnyeregtető fedi.

Kutatástörténete

A vártemplom kutatástörténetének kezdete a 19. századra nyúlik vissza.

Benkő Károly feljegyzéseiben csupán a toronyórát és a cinteremfal feliratát említette. Orbán Balázs a templom építészeti stílusát és a várfal készítésének idejét is feljegyezte. 1929-ben Keöpeczi Sebestyén József a csíkrákosi és csíkszentgyörgyi vártemplomok közötti hasonlóságról írt. Szerinte mindkét templomot ugyanaz a mester építette, erre utalnak a hasonló kivitelezésű faragványok és díszítések.

FORRÁSOK

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982.

Gyöngyössy János: Székelyföldi vártemplomok. Budapest, 1995.

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai 1. kötet. Kolozsvár, 1996.

Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.

Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. 2. kötet. Vác, 2000.

Vámszer Géza: Csík vármegye településtörténete. Csíkszereda, 2007.

Vártemplomok, templomok | Egyház, vallás | Alcsík: Csíkszentgyörgy