2017. november  22., szerda, Cecília
   
Csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző
Csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző

A Csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Székelyföld első római katolikus képzője, 1858-1948 között működött Csíksomlyón és szerves részét képezte a magyar nyelvterületen folyó népművelési mozgalomnak.

Története

A Csíksomlyói Tanítóképzőt Haynald Lajos erdélyi püspök alapította. A tanintézmény megszervezésére 1857. őszén került sor, amikor a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium déli részét kibővítették és az épület új szárnyában a képzőnek is helyet biztosítottak.
Az intézet megnyitójára 1858. október 4-én került sor. Első igazgatója P. Simon Jukundián volt, aki ezt a tisztséget 25 évig töltötte be.
A tanintézetben huszonkét személy oktatott, közülük tizenkét ferencrendi, két világi pap. Az 1858-59-es tanév folyamán 37 személy vett részt a képzésben, akik nagyobbrészt szegényebb csíki földművesek gyerekei voltak. 25 év alatt összesen 255 oklevéllel ellátott tanító végzett.
1883-ban Földes József vette át az intézmény vezetését, majd Karácsony Józsefre bízták az irányítást, aki 1918-ig volt igazgató.
A tanítóképző két osztálya 1858-1873 között a csíksomlyói gimnázium épületében működött.
Az 1882-ben kiadott állami tanterv szerint a tanítóképző heti óraszámát 107-re emelték, 1898-ban beindították a négyévfolyamos rendszert.
1911-1922 között Csíkszék egykori székházának épületében kapott helyet a képző.
Az 1922-1931 közötti időszakban a csíkszeredai Római Katolikus Gimnázium épületébe került a tanítóképző.
1931-től Kézdivásárhelyre helyezték az intézetet, 1934-1941 között Marosvásárhelyen működött.
A tanítóképző 20 évig tartó vándorlása után 1942-ben ismét visszatérhetett a Csíksomlyói Székház épületébe, így már az 1942-43-as tanévtől Csíksomlyón kezdte meg működését.
A többi egyházmegyei középiskolák mintájára az 1943-44-es tanévtől kezdve a tanítóképző bentlakását is különválasztották az iskolától.
Az 1948-as tanügyi reform nyomán megszűnt a csíksomlyói tanítóképző felekezeti jellege és fenntartását az új rendszer állami képzőintézetté alakította át.

 

Leírása

Az 1856-ban kiadott és a tanítóképzőkre vonatkozó legfelsőbb rendelet értelmében az intézet 2 évfolyammal működött és a csíksomlyói főelemi iskolához kellett kapcsolódnia. Kezdetben olyan személyeket is felvehettek az intézetbe, akik csak a főelemit végezték el jó eredménnyel és azokat is befogadták, akik rendszeres iskolai tanulmányokat nem folytattak, de lelkészként tanítottak az iskolákban.
A tanítás magyar nyelven folyt, de mellette a hivatalos német nyelvet is kellett tanítani.
A tantervet és a tárgyfelosztást 1860-ban a nagyszebeni kormányzó állapította meg a legnagyobb részletességgel. Az I. osztály heti 23, a II. osztály heti 25 órában volt foglalkoztatva. Mivel a tantárgyakat nagyobbrészt együtt tanulták, a tanároknak csak 37 órát kellett leadniuk.
A tanítóképzőben tanítottak: hittant, bibliatörténetet, nevelés- és oktatástant, magyar olvasást és nyelvtant, német nyelvet, számtant, egyházi énekeket, gazdaságtant és helyesírást, ugyanakkor a latin olvasás is szerepelt a tantárgyak között.
A tanév októbertől június végéig tartott és két félévre volt felosztva, amelyek végén mindenik diáknak vizsgáznia kellett. Az oklevél megszerzéséhez a II. év végén szigorlatot kellett tenni.
1868 után a tanítóképző három évfolyamra bővült, ezt egy éves gyakorlat követte és csak azután tehették le a képesítő vizsgát.
Az intézetnek önálló tanári testülete volt, amely egy igazgatóból, két tanárból és egy segédtanárból állt.
Az intézet 1874-1898 között összesen 333 oklevelet állított ki.
1898-től bevezették a 4 évfolyamos rendszert, amelynek során próbaév helyett egy negyedik évfolyam elvégzésére kötelezték a tanulókat.
Domokos Pál Péter miután tanítani kezdett a képzőben megszervezte a tanítóképző énekkarát, bejárta velük a Csíki-medence településeit.

A tanítóképző fennállásának első félévszázadában, 1858-1898 között 681 okleveles tanítót, 1900-1956 között 615 tanítót adott a magyar népoktatásnak. A képzőben végzett pedagógusok tevékenysége felmérhetetlen jelentőségű kulturális értéket hozott létre a székelyföldi művelődés történetében.

Igazgatók 1858 – 1948 között

1858 - 1883 P. Simon Jukundián
1883 - 1897 Földes József
1897 - 1931 Karácsony József
1936 - 1941 Angi Dénes
1941 - 1945 Rajka Géza
1945 - 1948 Angi Dénes

A könyvtár

A tanítóképző könyvtárát 1873-ban nyitották meg.
1905-ben a tanári könyvtár 184, az ifjúsági 342 kötettel rendelkezett. A könyvtárat 1940-44 között az Egyházmegyei Hatóság saját alapjaiból fejlesztette. Az 1940-41-es tanévben a tanári könyvtárat 209 kötettel gyarapították.
A következő iskolai évben a tanári könyvtárnak 162 kötet szereztek be, az ifjúsági könyvtár 104 kötet kapott.
Az 1942-43-as tanév folyamán a tanári könyvtár 195 kötettel, az ifjúsági 206 dokumentummal gyarapodott.
1943-44-ben a tanári könyvtárnak 165, az ifjúságinak 206 kötetet vásároltak.
1944-ben a tanári könyvtár állományát 1138, az ifjúságit 1378 könyvtári dokumentum képezte.

FORRÁSOK

A Csíksomlyói Róm. Kath. Tanítóképző-Intézet története. Csíkszereda, 1909.
A Csíksomlyói Római Katolikus “Majláth” Líceum és Tanítóképző-intézet évkönyve az 1940/41., 1941/42., 1942/43., iskolai évekről. Csíkszereda, 1944.
Az erdélyi magyar tanító- és óvóképzés történetéből. Az erdélyi magyar tanító- és óvóképzés évszázadai Aradtól Zilahig. (1777-2000). Marosvásárhely, 2006.
Az erdélyi magyar tanító- és óvóképzés évszázadai. (1777-2000). Marosvásárhely, 2009.

Iskolák | Művelődési élet | Egyház, vallás | Csík: Csíksomlyó (Csíkszereda)