2017. november  22., szerda, Cecília
   
Csíksomlyói KALOT-ház
Csíksomlyói KALOT-ház

A Csíksomlyói KALOT-ház, a Csobotfalvára vezető út bal oldalán, a kegytemplommal szemben, Szék út 127. szám alatt található kőépület. A többrészből álló épületet, Hargita megye műemlékeinek 1992-es hivatalos jegyzéke alapján műemléképületként tartják számon.

Története

A Csíksomlyói KALOT-házat a Római Katolikus Egyház megrendelésére, Kós Károly tervezte 1941-1943. között.

Az egykori KALOT népfőiskola épületét 1941-ben kezdték építeni, a ferences rendháztól kapott telken, a Csíki Magánjavak, a székely közbirtokosságok, valamint a magyar állam által nyújtott anyagi támogatással.

Az építkezés kivitelezője, a csíkpálfalvi Ferencz S. Imre építészmester volt. A felépítéshez szükséges kővet a Nagysomlyó-hegy déli oldalán megnyított kőbányából termelték ki. A faanyagot a közbirtokosságok és erdőtulajdonosok ajánlották fel. A kőfalakat csobotfalvi és várdotfalvi mesterek húzták fel, a famunkát pedig csíkrákosi ácsok végezték.

Az építkezés során Kós Károly gyakran látogatott Csíksomlyóra, néha hetekig ott tartózkodott, figyelemmel kisérte a munkálatokat.

Leírása

A változó méretű és jellegű három pavilont, egy fedett tornác kapcsolja össze. Az épület lineáris kompozíciója, a ház, a kis templomszerű csarnok és a Szék útjával párhuzamos kétszintes iskolaépület, a Csíksomlyói Kegytemplommal szemben helyezkedik el.

A kő- és gerendaszerkezetek egységes használata ellenére az épület inkább három különálló elemnek tűnik, mint egy összefüggő kompozíciónak.

A legkisebb pavilon valószínűleg lakás funkciót töltött be, tetőterében szobák Egészítették ki. A főhomlokzat jellegzetes félköríves kiugrásában egy tornác kapott helyet.

A középső pavilon, amely a kis iskola kőtemplomra hasonlító közösségi központja, egy színpadot, két szinten pedig öltözőket, valamint egy 110 négyzetméteres előadótermet foglal magába. Az összekötő terekből mindkét oldalon az előadóterembe lehet bejutni.

A legnagyobb pavilonban, két szinten az osztálytermek helyezkednek el, ugyanakkor itt alakították ki a központi terem és a külső összekötő gerinc meghosszabbításából nyíló hálótermet is.

Rendeltetése a múltban

1942 őszétől ebben az épületben működőtt a KALOT Székely Népfőiskola, amelynek célkitűzései között szerepelt a műkedvelés, a népi mesterségek fellendítése, a misztériumjátékok felújítása és a híres Kájoni-nyomda újraindítása.

Az iskola Teleki Pál miniszterelnök által szerzett anyagi támogatásból kezdte meg tevékenységét. Mivel a biztosított anyagi keretből nem sikerült befejezni az építkezést, így más forrásokat is felhasználtak a költségek fedezésére. A Molnár István táncoktató által vezetett nagysikerű 1943-as európai turné alkalmával begyült összeg egy részét is a népfőiskola építésének befejezésére fordították. Dr. Kováts Károly főispán közbenjárására kiutalt százer pengős adományt szintén arra a célra használták fel.

Az építkezési költségek előteremtésével párhuzamosan kalákázás indult a helyiségek berendezésére, az oktatás folyamatosságát biztosító kellékek beszerzése érdekében. A Csíki Magánjavak és a székely közbirtokosság is nagyban hozzájárult az épületegyüttes berendezéséhez és az iskola működtetéséhez.

A KALOT Székely Népfőiskolában a legények általános műveltséget, hittant, erkölcstant, számtant, mértant, történelmet, földrajzot, néprajzot, népi hagyományokat, mezőgazdaságtant, egészségtant tanultak. Ugyanakkor népdalok, népballadák gyűjtésével is foglalkoztak.

A Népfőiskolán három típusú tanfolyam működött: közművelődési- és faluvezetői képzés, ugyanakkor fafaragászati tanfolyamot is tartottak Szervátiusz Jenő vezetésével. A faragóiskolában készült tárgyak eladása révén fedezték a tanfolyam költségeit, később elválallták egy-egy templom berendezésének elkészítését is.

A Csíksomlyói Népfőiskola nemcsak a tanulni vágyó székely ifjaknak adott helyet, hanem a falusi lányoknak is. 1941-ben Zakariás Flóra szociális nővér irányításával megalakult a Csíksomlyói KALÁKA Leánynépfőiskola.

A lányok hittant és erkölcstant, népi hagyományokat, népdalokat, magyar irodalmat, honismeretet, történelmet tanultak. Az elméleti oktatás mellett elsajátították a háztartástant, családi nevelést, egészségtant, szabászatot, ugyanakkor főzőtanfolyamon is részt vettek.

Vasárnaponként a KALOT-egylet legényeivel a néptáncot gyakorolták. A betanításában nagy segítséget nyújtott a csíkpálfalvi Bándy Mária táncoktató Székely táncok című gyűjteménye, amelyet Vámszer Géza rajzaival és Sarkadi Elek kottáival tettek közzé 1937-ben. A székely ifjak Csíkszeredában és környékén, Gyergyóban, Kovásznán tartottak előadásokat, ugyanakkor Budapesten is bemutatkoztak.

1942-ben a Csíksomlyói pünkösdi búcsút a ferences atyák javaslatára a KALOT szervezte meg. Ebből az alkalomból székely tánccal és zenével kiegészített misztériumjátékot mutattak be.

A népfőiskola egy famegmunkáló, lakberendezéseket gyártó üzem beindítását tervezte, amelynek jövedelméből az intézmény fenntartását fedezték volna, de a második világháború ezen tervet meghiúsította.

A háború végén a Kalot Népfőiskola tevékenysége is megszünt. Az épületet kezdetben a német hadsereg vette át, később államosították és átadták a tanűgynek.

1947-48. között gimnázium, 1948-tól 1949-ig általános iskola működött benne. 1949-ben az épületegyüttes a Gyermekotthon tulajdonába került és csak 1991-ben sikerült az egyházi tulajdonba visszahelyezni.

Rendeltetése napjainkban

1990 után a KALOT-ház újabb szárnnyal bővült, 1997-ben fedett folyosóval kötötték össze, az egy évvel korábban épült Jakab Antal Tanulmányi házzal.

Napjainkban az épületben a Gyulafehérvári Caritas Csíkszeredai Kirendeltségének irodái és Otthoni Beteggondozó Szolgálata, a Caritas “Venczel József” Vallásszociológiai Intézete, valamint a Jakab Antal Tanulmányi Ház előadótermei működnek.

FORRÁSOK

Vofkori László: Székelyföld útikönyve. 2. kötet. Békéscsaba, 1998.

Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén 2. kötet. Csík-, Kászon- és Gyergyószék. Budapest, 2000.

Gall, Anthony: Kós Károly műhelye. Budapest, 2002.

Cseke Péter: Paradigmaváltó erdélyi törekvések. Kolozsvár, 2003.

Miklós József: Csíki Lexikon. Csíkszereda, 2004.

Cseke Péter: Jöjjön el a mi időnk. Csíkszereda, 2005.

 

Középületek, lakóházak | Művelődési élet | Egyesületek, társulatok | Helyi hagyományok, szokások | Népművészet | Csík: Csíksomlyó (Csíkszereda)