2017. szeptember  20., szerda, Friderika
   
Csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplom
Csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplom

A Csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplom a Csíki-medence egyik legrégebbi egyházi építménye. A Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt templom, a Csíksomlyóhoz tartozó Csobotfalván a tízes fölötti magaslaton áll.

A Kájoni János utca 53. szám alatti plébániatemplom, Hargita megye műemlékeinek 1992-es hivatalos jegyzékében műemlék épületként van nyilvántartva.

Története

A jelenlegi Szent Péter és Pál plébániatemplom helyén Árpád-kori templom állott, amely már az 1333. és az 1334-es pápai tizedjegyzékben szerepelt. A templomot 15. században építették át gótikus stílusba.

A középkori templom hossza 15 öl, szélessége 4,5 öl, szentélyét boltozat, hajóját sík mennyezet fedte. Az egykori templom bejáratai a nyugati és déli oldalon voltak, harangtoronyában az 1595-ös évszámot jelző harang állt.

A följegyzések szerint, a templomnak szobrokkal díszített szárnyasoltára, kőből faragott szentségtartó fülkéje és keresztelőmedencéje volt. A korabeli leírás a Sándor-család kápolnáját is megemlíti.

A 15. században átépített templom stílusjegyeit legfőképpen a a torony őrzi. A templom tornyán szereplő 1680-as évszám, a javítás és bővítés idejét jelzi. Ehhez kapcsolódik az 1681-es adat, mely szerint Vitus Pilutius marianopoli érsek két új mellékoltárt szentelt fel Szűz Mária és Szent István tiszteletére. Az átépített gótikus templom hajóját sima boltozat fedte, a szentély boltíves volt.

A gótikus templomot roskadozó állapota és kicsiny mérete miatt lebonttották. 1795-1805 között a régi templom köveinek felhasználásával, az egyházközség költségén, új templomot építettek. 1823-ban a tornyát is magasították.

Leírása

A mai Csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplom neobarokk stílusban épült. Román kori maradványokat is őriz, ilyen a két oldalán látható két félköríves ajtókeret és a befalazott oldalbejárat.

Orbán Balázs így ír a templomról:

A templom maga uj ugyan, de tornya nagyon régi, régibb mint a homlokzatán levő ezen felirat:

A.D. 1680. In honorem S.S. Petri et Pavli Apost “ mutatná, mert az erős, egészen kőből épült támoszlopos, torony főbejárata köríves és köríves a toronyhoz toldott előcsarnokok két ajtaja is, melyek egyikén a régi kriptába jártak be.

Ugy régi az e toronyban levő harmadik harang is, melyen ezen latin betüjű körirat van:

VERBUM DOMINI MANET IN AETERNVM. 1595.

A templomerődbe fedett falépcső vezet fel. A plébániatemplom tornyának két ajtója román kori félköríves kőkerettel diszített, ugyancsak román kori stílusra utal a torony alsó része is. Az egyik ajtó a kriptához vezet. Ablakainak töredékes kőkeretei középkori eredetűek.

A ma is álló, saroktámpilléres csúcsíves harangtorony, a Domus Historia szerint 1677-1683 között épült.

A középkori templom öröksége az egykori szárnyasoltár, amelyet a templom újjáépítésekor eltávolítottak és 1888-ban szétbontottak.

Az oltár két szárnyképe, a budapesti Szépművészeti Múzeumba került. Az oltárszekrényt és predellát, a pilasztereket és a képeket 1911-ben az Erdélyi Múzeumba helyezték el. Később az oltár középső képét is a Szépművészeti Múzeum vette át.

A szárnyasoltár készítési ideje, a Jagelló kori címere és stílúsa alapján, 1510-1520 közé tehető. Ez a címer a jobb oldalán van elhelyezve, a bal odalon pedig a székely címer látható.

Az oltár középső képe Szűz Máriát ábrázolja, Szent Péter, Szent Pál, Szent Ferenc, Szent Domokos között. A főoltárhoz szorosan kapcsolódó Mária oltár képei, a Dürer és Cranach metsztek hatására készültek.

A 16. századból származik a kisebb szárnyasoltár, amelyet a Szépművészeti Múzeumban őriznek.

Az 1520-as években készült Vir doldorum, amely egykor a Szent Péter templomban volt látható, jelenleg a Csíki Székely Múzeumban található.

A templomot 1911-ben, színes ablakokkal ée művészi falfestménnyekkel újították fel.

Régészeti ásatások

A Csíki Székely Múzeum munkatársai, 2002-2005 között régészeti ásatásokat végeztek a mai templom északnyugati részében. A kutatás nyomán feltárták a középkori templom északi hajó- és szentély falát.

A feltárások azt igazolják, hogy nagy valószínűséggel már a 12. században állt ott egy kőtemlom.

Az ásatások nyomán megállapították, hogy a gótikus szentélyt a 15. században egy korábbi hajófalhoz építették hozzá. A templomot a 16. századig többször átépítették, a torony a 17. században készült. A Sándor-kriptát a 18. század elején építették és a templom északnyugati részéhez csatolták.

Az ásatások alkalmával közel 80 sírt tártak fel, amelyek különböző temetkezési szokásokat tükröznek.

Pünkösdi búcsúsok a templomban

A 2010-es évek elejéig a csíksomlyói pünkösdi búcsú egyik legjelentősebb helyszíne a Szent Péter és Pál Plébániatemplom volt. Búcsúsok százai, elsősorban a moldvai csángók töltötték ott a szombatról vasárnapra virradó éjszakát. Virrasztani, imátkozni és pihenni tértek be  a templomban.

Pünkösd szombat délután, a templomban “csángó” misét tartottak és ott őrzik a moldvai magyarok búcsús keresztjét és lobógóját is.

Búcsúja

A Szent Péter és Pál Plébániatemplom búcsúját június 29-én tartják, védőszentjei Szent Péter és Pál apostolok ünnepén.

FORRÁSOK

Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek 1. kötet. Kolozsvár, 1996.

Vofkori György: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.

Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai A XX. század végén: Csík-, Kászon- és Gyergyószék. 2.kötet. [S.l.], 2000.

Miklós József: Csíki lexikon. Csíkszereda, 2004.

Csíkszereda. Csíkszereda, 2007. [S.l.], 2000.

Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007.

Vártemplomok, templomok | Egyház, vallás | Jeles események, évfordulók | Csík: Csíksomlyó (Csíkszereda)