2017. szeptember  20., szerda, Friderika
   
Csíksomlyói ferences kolostor
Csíksomlyói ferences kolostor

A Csíksomlyói ferences kolostor a kegytemplommal együtt Erdély legjelentősebb barokk emlékei közé tartozik.

Története

A ferences szerzetesek Csíkban való letelepedéséről nincsenek pontos adatok. Egyes történeti források 1352-re, más korabeli dokumentumokban 1372-re teszik az időpontot.

Az első ismert írásos említés az 1400. október 29. P. Boros Fortunát a Csíksomlyó, a kegyhely című könyvében a ferencesek csíki letelepedéséről az alábbiakat jegyezte le: „ IX. Bonifác pápa Alvernai Bertalan bosnyák helynöknek engedélyt adott arra, hogy négy ferences klastromot alapítson... a magyarországi Üdvözítőről nevezett tartomány Chichiense... közelében, amelyet a háborúk dühöngései miatt sokszor elhagytak, de ahová mindannyiszor visszatértek”.

A 15. század közepén épített gótikus templommal egyidőben kisebb méretű kolostort is emeltek Csíksomlyón. Az egykori ferences kolostor emlékét őrzi a napjainkban látható épület falába beépített gótikus ablakkeret és egy gótikus portálé az alsó folyosón.

A 17. század első felében a kolostor életét és működését nagyban megváltoztatta Damokos Kázmér római küldetése. Az 1639-es római látogatása alkalmával kieszközölte a Szentszéknél a csíksomlyói rendház önállósítását. 1640-ben az erdélyi kerület központja Csíksomlyó lett, ahonnan a környék ferences kolostorait is megalapították.

Már kezdettől fogva a templomot és kolostort erős falak övezték. A 16-17. században a sorozatos tatárbetörések miatt a környék lakóssága ott kapott menedéket. A kolostort többször is felégették: 1553, 1601, 1661, 1694 és 1705. Az 1661-es a tatárdúlás alkalmával a pogányok felgyújtották a templomot és a kolostort. A kegyetlen pusztításnak sokan áldozatul estek, egyeseket megöltek, másokat rabságba ejtettek, négy ferencest fogolyként elhurcoltak. Az áldozatokat a templom előtti tömegsírba temették.

Az 1694-es tatárbetörés szintén pusztítással fenyegette a kolostort és a falak közé, menekült népet. P. Nizet Ferenc, szerzetes vezetésével, a diákok és a nép visszaverték a tatárokat. Ennek az ütközetnek emlékét őrzi a hosszúaszói Xántusz-kápolna, valamint a Csíkszentlélek határában lévő Véres-kép.

A gótikus templomhoz csatlakozó kolostor egyetlen szárnyból állt, belsejében középfolyosóval, melyről két oldalra cellák nyíltak. 1650-ben a templom felújításával egyidőben Damokos Kázmér házfőnök a kolostort is javíttatta. 1661-ben az épület tetőzete teljesen leégett, belseje is nagy károkat szenvedett. Az egykori kolostor sok változtatáson és bővítésen ment keresztül, így esedékessé vált egy nagyobb kolostor építése. 1733-ban újjáépítették az ebédlőt, 1758-ban fogtak hozzá a barokk stílusú kolostor felépítéséhez. Fogarassy György, a munkálatok vezetője az északi szárnyban megszüntette a középfolyosót, a többi szárnyat alapjaiból magasította.

A zárdában 1854-ig működött az 1675-ben alapított Kájoni-nyomda, ott folytak a híres passiójátékok, a kolostor volt az első iskoladrámák előadásának színhelye.

A napjainkban látható kolostort 1773-1779-es években építették. Az északi rész 1770-ben, a nyugati szárny 1777-ben, a déli pedig 1779-ben készült el. 1877-ben nagyobb méretű javításokat végeztek, lebontották a nyugati oldalhoz csatolt nyomdaépületet. A felújítási munkálatok során a kolostor kialakításában lényeges változtatást nem végeztek.

Leírása

A templom déli oldalához csatlakozó kolostor épülete egy téglalap alakú belső udvart zár körül. Az egyemeletes épület külső homlokzata nagyon egyszerű, övpárkánnyal elválasztva két sorban egyeneszáródású ablakok láthatóak. Udvari homlokzatának földszintjét félköríves nyílások, emeleti részét félköríves árkádok törik át. Az épület déli részén egyeneszáródású ablakok találhatók. A folyosókat keresztboltozat fedi, a déli szárny belső folyosóját zárttá tették. A cellák, valamint az ebédlőterem barokk stílusban készült.

Az északi, keleti és nyugati homlokzatokra különféle napórákat és csillagórákat festettek, melyeknek évszámai: 1770, 1779, 1877.



Kájoni János mellszobra

A kolostor négyszögletű zárt udvarában látható Kájoni János (1629-1687) rendházfőnök mellszobra. Az 1972-ben készült szobor Ferenc Ernő csíktaplocai származású szobrászművész alkotása.

FORRÁSOK

Csíksomlyó a kegyhely. Csíkszereda, s.a.

Dr. P. Boros Fortunát OFM: Csíksomlyó, a kegyhely. Budapest, 1994.

Soós Sándor: Csíksomlyó. Szentendre, 1996.

P. Benedek Fidél: Csíksomlyó (Tanulmányok). Kolozsvár, 2000.

A Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor. Csíkszereda, 2002.

Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007.

Kolostorok | Művelődési élet | Egyház, vallás | Csík: Csíksomlyó (Csíkszereda)