2024. március  19., kedd, József
   
Hadi Lap (Csíksomlyó)
Bíró Sándor, a Hadi Lap szerkesztője. In. Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története
Hadi Lap (Csíksomlyó)

A Hadi Lap 1849. tavaszán megjelent első csíki újság, amely a szabadságharc eszméit népszerűsítette és a székelyföldi eseményekről számolt be.

Története

A székelyföldi Hadi Lap megjelentetését Gál Sándor ezredes kezdeményezte, azzal a céllal, hogy a lakosságot tájékoztassák a hadi eseményekről és megakadályozzák, hogy az ellenség által terjesztett álhírek félrevezessék vagy megfélemlítsék az embereket. Ugyanakkor fontosnak tartották a közösséghez eljuttatni a kiáltványokat, a harcra lelkesítő parancsokat, rendeleteket.

A lap népszerűsítése céljából 1849. április 29-én egy hirdetést tettek közzé az alábbi szöveggel:

Csíki ezredes Gál Sándor úr rendeletéből felsőbb engedelem s jóváhagyás reményében hírlapot indítunk meg mű is Hadi Lap cím alatt.”

A Hadi Lap beharangozójában Bíró Sándor szerkesztő a kiadandó újság célkitűzéseit is megfogalmazta:

Mióta felharsant a szabadságharc üdvözítő igéje, Erdély, különösképpen pedig a Székelyföld örökemlékű történetének volt szemtanúja, események, amelyek azonban a világ előtt ismeretlenek maradtak. Ezek feltárása, bemutatása a megjelenésre váró lap feladata lesz.”

A hírlapot Bem tábornok jóváhagyásával jelentették meg, 1849. május 27-én, amelynek beköszöntőjében az alábbi szöveg olvasható:

Mű Hírlapot szerkesztünk Csíkban az Európai művelődés határ szélén, a nagy Magyarország végső gránit szirt ormai alatt, Hargita és G(y)imes vadrózsái között.”

A Bíró Sándor honvéd százados szerkesztésében megjelent Hadi Lap címe alatt az alábbi közlemény állt:

Megjelenik minden héten egyszer fél íven hétfőn, s ha a szabadság lelkes harczosai előfizetésük által oly részvétet tanúsítanak lapunk iránt, hogy a költség fedezve lesz, megjelenik hetenkint kétszer, hétfőn és csütörtökön.”

A június közepi periódust kivéve a heti kétszeri megjelenésre azonban nem került sor, a lap már 9. szám után, július 16-án megszűnt.

A Hadi Lapot a Csíksomlyói ferences nyomda öreg, két évszázados nyomdagépén és betűivel nyomtattak ki. A könyvsajtó, a Kájoni-nyomda jelentős művelődési, civilizációs tényező, létesítése lehetővé tette, hogy 1849-ben megjelenhessen az első székelyföldi hírlap.

Az újság címlapján a kiadás helyeként Csíkszeredát jelölték meg, az utolsó oldalon pedig ez állt:

Szerkeszti Biró Sándor százados. Nyomtatik a Csík Somlyói zárda betűivel.”

A forradalmi néplap értékes történeti forrás, amely a forradalmat, a szabadságharc ügyét szolgálta. Célkitűzései között szerepelt a felvilágosító tevékenység, a lakosság tájékoztatása a harctéri, valamint a külpolitikai eseményekről. A lap biztató hadi hírekkel igyekezett olvasóiban a lelkesedést ébren tartani. A székely szabadság ősi hagyományain virágzott ki a szabad sajtó, a hírlapírás.

Leírása

Szerkesztése

Bíró Sándor úgy vélte, hogy a hírlap olyan fegyver, amellyel a szabadság és a megismerés útját egyengetik. A híranyagot, eredetüknek megfelelően, bel- és külföldi hírekre osztotta és tette közzé.

A szerkesztő első csoportba, fő helyre a csatára lelkesítő vezércikkeket tette, ugyanakkor az újság felhívásokat, szózatokat intézett a “szabadság dicső harcosaihoz.”

A kiadvány első rangú híranyagának számított Bem, Görgey és Perczel generálisok hadainak győzelme, veszteségei.

A százados a külföldi tudósításokat aszerint osztályozta, hogy az illető ország támogatta-e vagy nem a szabadságharc ügyét, ugyanakkor felhívást intézett a székely települések jegyzőihez és papjaihoz, hogy megfelelő tartalmú hírekkel lássák el a lapot.

Terjesztése

A szerkesztők a lakosságot előfizetésre ösztönözték, oly módon, hogy aki összegyűjtött tíz előfizetőt, az ingyen megkapta a Hadi Lap számait, ennek köszönhetően a lap elérte a 300 példányszámot.

Az előfizetés díját 1850. január 1-ig Bíró Sándor 2 forintba szabta meg.

Szerkesztők

Az első csíki újság a Hadi Lap felelősei és szerkesztői Gál Sándor és Bíró Sándor voltak.

A lap “a székely tábori fő parancsnok, csíki ezredes Gál Sándor utasítására” készült, akit Bem tábornok 1849. januárjában nevezett ki az I. székely határőrezred parancsnokává. Gál Sándor már 1848-ban lefordította a német nyelvű katonai szabályzatokat magyarra, amelyek olyan szorosan kapcsolódtak a nevéhez, hogy a későbbiekben saját munkájaként tartják számon.

A hírlap szerkesztője Bíró Sándor Felsőboldogfalván, Udvarhelyszéken született. Székelyudvarhelyen járt iskolában, ahol rövid ideig tanított, majd Háromszéken, Rétyen református lelkész volt. A papság soraiból kilépve, Csíkszeredában Gál Sándor ezredes csapataihoz csatlakozott.

Bíró Sándor a forradalmi, radikális irányzatú újságírás székelyföldi megteremtője volt, aki a társadalmi igazságért, a demokráciáért elszántan, határozottan küzdött.

A lap segédszerkesztője Simó Mózsa örmester volt, aki a maga korában jó iráskészséggel megáldott, művelt, lelkes, meggyőződéses forradalmár hírében állt.

Cikkek, hírek

Első szám. 1949. május 27.

Mű és Önök.

Öröm hirek.

Tábori tudósitások.

A Határ szélen tuli hirek: Hála Istennek!

 

Második szám. 1949. június 4.

Talpra Magyar!

Tábori Tudósitások.

Határ széli s azon tuli hirek.

Honni hirek.

Csík szék hodolati nyilatkozata.

 

Harmadik szám. 1949. június 11.

Utász Csapatunkhoz. Gerőfi székelj utász dala.

Határ széli s azon tuli tudósitások.

Kebli Tudósitások.

Csíki gyutacs. Első rész. Szerző: Simó Mózsa.

 

Negyedik szám. 1949. június 14.

Madár Imre: Gál Sándor ezredeshez.

Tábori tudósitások.

Honni tudósitások.

Határ széli s azon tuli tudósitások.

Külföldi tudósitások.

Csíki gyutacs. Második rész.

 

Ötödik szám. 1949. június 18.

Respublicai gondolatok.

Figyelmet kérünk. Szerző: Puskás Ferenc.

Ilyen tartalmú panaszok... Szerző: Bíró Sándor.

Vegyes közlemények.

 

Hatodik szám. 1949. június 25.

Protistálok. Szerző: Gál Sándorné Benkő Apollónia.

Az ellenség bétört hazánkba Tömösön.

Beteg vitézeink számukra alakítsunk Nő egyletet Csíkban. Szerző: Both Ferenc örmester

Oszlopot Bemnek.

Kebli tudósítások.

 

Hetedik szám. 1949. július 2.

A muszkákkali táborozásunkról.

Fegyver és más nyugtázás.

Kérdés s feleletek.

Tábori tudósitások.

Moldvai tudósitás.

 

Nyolcadik szám. 1949. július 9.

Figyelmet kérünk.

Székely népdal. Szerző: Madár Imre.

Gyertyánfi és Rákosi...

A Székely és Muszka táborok Háromszéken június 27-én.

Székely tábor parancsnok. Szerző: Gál Sándor

Tábori hirek.

Az erdélyi hadsereg fővezérsége. Napi parancs. Szerző: Bem.

Kebli tudósítások.

 

Kilencedik szám. 1949. július 16.

Bocsánatot kérek! Szerző: Bíró Sándor

Fegyverre! Szerző: Lázár Ádám.

Moldvai tudósitások.

Kebli tudósitások.

Külföldi tudósitások.

Csíki gyutacs

Dr. Rákóczi Rozália a Hadtörténelmi Múzeum nyugalmazott munkatársa a Hadtörténelmi Közlemények 102/1982/2-es évfolyamában közölt tanulmányában tisztázta a Hadi Lappal kapcsolatos félreértéseket, tévedéseket.

A Székelyföld kulturális folyóirat 2002/7-es számában közzétett Volt-e a Hadi Lapnak tüzérségi melléklapja 1849-ben? című írásában megfogalmazta, hogy a Csíki gyutacs nem melléklap és nem tüzérségi szaklap, hanem Simó Mózsa őrmester cikke a gyutacsról.

A Csíki gyutacs mellékelt cikk vagy cikkmelléklet, amely tartalmában, alakjában elkülönült a Hadi Lap szövegétől.

A Hadi Lap szövegét oldalanként két oszlopban nyomtatták ki, az őrmester cikke egyetlen oszlopban, nagyobb betűkkel jelent meg.

FORRÁSOK

Imreh István: Erdélyi hétköznapok. Bukarest, 1979.

A népért, a szabadságért. In: Hargita Kalendárium 1981. Csíkszereda, 1980.

Volt-e a Hadi Lapnak tüzérségi melléklapja 1849-ben? In: Székelyföld. Csíkszereda, 2002.

Szőcs János: Az első csíki újság, a Hadi Lap (1849). In: Csíki Székely Múzeum évkönyve. Csíkszereda, 2007.

Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007.

Művelődési élet | Nyomda, könyvkiadás, sajtó | Jeles események, évfordulók | Csík: Csíksomlyó (Csíkszereda)