2017. szeptember  20., szerda, Friderika
   
Csíksomlyói Mária Társulat
Csíksomlyói Mária Társulat

A Csíksomlyói Mária Társulat kiemelkedő helyet foglalt el a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium diákságának életében, ugyanakkor nagy szerepe volt, úgy a vallásos buzgóság erősítésében mint a tanulmányi eredmények előmenetelében. A társulat tartotta ébren a Mária-eszményeket azoknak a lelkében, akiket a csíksomlyói Szűz istenanyasága megihletett és a szebb, tökéletesebb élet felé vonzott.

 

Története

A Mária Társulatot 1730-ban, P. Szabó Benedek, az ifjúság lelki vezetője alapította, a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnáziumban tanuló ifjúság Mária-tiszteletének ápolására és fejlesztésére. A társulat, amely az idők folyamán nemcsak a hagyományos Mária-tiszteletet mélyítette el a csíki diákság lelkében, hanem intézményeket is létesített önmagában, nagy lendületet adott a csíksomlyói szellem kibontakozására.

Szabó Benedek atya számára nem volt elégséges, hogy csak beszédeiben és tanításaiban érzékeltette a boldogságos Szűz Mária pártfogását, hanem terve kezdetben az iskola keretén belül egy bizalmas kör megalakítása volt, a Hortus Carthenicus. 1730. január 18-án, a kászonjakabfalvi származású, rómában tanuló, Csürös János plébánoshoz azzal a kéréssel fordult, hogy a Szentszéknél eszközölje ki szándékának megvalósulását, a tanulóifjúság jámborságának fokozására és a hazának becsületére. 1730. október 16-án, XII. Kelemen pápa kiadta a Cum sicut accepimus című megerősítő bullát, amelyet Sorger György erdélyi püspök december 11-én tudomásul vett.

A Mária Társulat megszervezésében a ferences rend tagjai közül, P. Csató Elek, a Szent István királyról elnevezett ferences redtartomány első tartományfőnöke, valamint Gáspár Ferenc is részt vett.

Az ujonnan megalakult Mária Társulatot a szeplőtelenül fogantatott Szűz pártfogása alá helyezték.

Az ünnepélyes felvételt 1731. július 2-re tűzték ki. A Társulat elnöke Ács János atya, rektora Andrási István apostoli főjegyző, felcsíki főesperes és csíksomlyói plébános volt. A felavatásra, a jelölteket a Labarum alatt vonultatták fel. Tanácsosok voltak: Barabás Márton, Kis György plébánosok, Czikó Ferenc a két Szék főjegyzője és Czikó László.

A Társulat első tagjai, 45 tanuló, a nagyobb osztályos növendékek közül kerültek ki, ugyanakkor Adorján János elemi iskolai tanító is az alapítók közé tartozott.

Nagy népszerűségének köszönhetően, 1734-ben, a hívek adományából a gimnázium mellett emeletes Oratóriumot építettek, amelyet kezdetben múzeumnak és előadóteremnek, késöbb a gimnázium bővítése után, csak ájtatossági célokra használtak. A Veress Lajos társulati elnöksége alatt elkészített imahelyet oltárral és szép egyházi ruhákkal látták el.

Kastal János nagyprépost és káptalani helynök, székelyföldi körútja alkalmával, meglátogatta a gimnáziumot is. Engedélyezte, hogy a tanulók részére az Oratoriumban csendes szentmisét végezhessenek, ugaynakkor kötelezővé tette a növendékek számára, a vasár- és ünnepnapokon a konvent-misén való rászvételt.

A társulati összejövetelek alkalmával szentbeszédek, könyörgő imák, himnuszéneklések hangzottak el a jótevőkért, ugyanakkor az elhunyt tagokért halotti zsolozsmákat végeztek. A körmeneteken testületileg vettek részt, amelyet a Labarummal, fáklyákkal és zenével kisértek.

A Mária Társulatba való fölvételt rendszerint július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén tartották. A régi tagok és a jelöltek kettös sorban vonultak fel a templomba. Először egy nagyobb osztályos tanuló tartott beszédet és társait a Szűzanya oltalmába ajánlotta. Utána, a diákok az evangélium oldalán ülő rektor elé járulva, egy évig tartó probaidős fogadalmat tettek, amelynek értelmében a boldogságos Szűz oltalma alatt akarnak élni és maghalni.

1785-ben, II. József beszüntette a Társulat áldásos működését, amelyet 1792-ben Andrási Rafael indított újra. A magyar szabadságharc idején az iskolákkal együtt szünetelő társulat javait eladták. A begyült összeget, a Csíksomlyói ferences kolostorra kirótt hadisarc fedezésére használták fel.

A Mária Társulat könyvtárának állománya, amelyet 1873-ban P. László Polikárp rendezett át, 660 kötettel a Csíksomlyói ferences könyvtárba került.

A Mária Társulat működése a huszadik század fordulóján szünt meg, a diák Mária-kongregációk általánossá tételével. A társulat utolsó ferences vezetője P. Kopacz Pátrik, a gimnázium hittanára volt, aki 1900. szeptember 9-én végezte az utolsó a felvételi bejegyzést.

Leírása

Célja

*Isten után a Boldogságos Szűz különös tisztelete és becsülése.

*A keresztény erényekben, testi és lelki tisztaságban való gyarapodás.

*A tudományokbani nagyobb előhaladás.

Aki ezen célokra törekedett és beiratkozott a társulatba, a törvények betartása mellett, Mária-társulati tagnak nyilvánították és “Sodalis Marianusnak” nevezték.


Törvényei

A társulati törvényeket a 17. századtól működő bajorországi Mária Társulattól vették át. Ezen törvényeket és a tagok számára előírt imákat a Csíksomlyói ferences nyomdában nyomtatták ki. 1802-ben, 1818-ban és 1835-ben latin nyelven adták ki. Az 1850-es évek elején, P. Bodó Sebestyén tanár, a társulat elnöke, magyarra fordította és rövidített változatban egy történelmi bevezetővel a ferences nyomda betüivel nyomtatták ki. A társulat törvényei 12. pontban voltak összefoglalva.


Működése

A Csíksomlyói Mária Társulat úgy működött mint egy magyar nyelvű önképzökör. A Társulat vallásos szellemben nevelte az ifjúságot és nagy gondot fordított az anyanyelv ápolására. Ebben a szervezeti keretben nyújtottak lehetőséget a diákoknak az anyanyelv ápolására, az iskolában latin nyelven folyó oktatás mellett. A társulat tevékenysége kizárólag a tanórákon kivül zajlott.

Az 1751-es feljegyzések alapján a társulat a következőképpen működött:

A tanév kezdetét követő első vasárnapon a Szent Lélek segítségül hívása után választották meg az aszisztenseket és a fákjavivőket, ugyanakkor jelőlték ki a legerősebb legrátermettebb diákok közül a labarifert is.

Minden hónap első vasárnapján a tagok havi ivecskét kaptak, amelyen azon védőszentek nevei voltak felsorolva, akiket meghatározott napokon tisztelni kellet, ugyanakkor a szent keresztutját, erénygyakorlatokat, imákat és más áhitatossági tevékenységeket is tartalmazott.

Második vasárnap az ifjúság erkölcsi nevelésének javítására tartottak beszédet.

A harmadik vasárnapon a társulat elhunyt jótevőiért végeztek zsolozsmát.

A negyedik vasárnap a Mária Társulat törvényeit ismertették és magyarázták.

A társulat tagjai az erénygyakorlat mellett nagy gondot fordítottak az illem és tisztesség megtartására. A szabályokból megtanulták, hogyan kell viselkedni egy diáknak és melyek azok az illemszabályok amit olykor figyelmen kivül hagytak a tanulok.

A csíksomlyói Mária Társulat tagjai részére egy 66 pontból álló illemszabályt állítottak össze. Az erededeti latin nyelvű szöveget Nagy István tanár fordította magyar nyelvre.

A Mária Társulat tevékenységében, szokásaiban egészen a fiatal kor szelleméhez alkalmazkodott.

Az eszményi szépért rajongó ifjak elé, példaképként állította Szüz Mária alakját, mint a mennyek kirélynőjét, ezáltal ösztönözve a romlatlanság, az őszinteség, a kitartó erény megtarására.

A gyermeknyi ifju félbeszakitja kedvencz játékát, mikor legjobban esnék, oda borul a társulat oratoriumának hideg padlózatára; ... vagy mezitláb a szent hegyre kizarándokol, mintha a küzdelemre, néha szenvedésre hivatott ember előgyakorló iskoláját látnád, melyből edzett test, szilárd lélek fog kikerülni az életküzdelmek porondjára.”  / Bándi Vazul /

 

Ünnepi szertartások

Mária ünnepein, a társulat tagjai, a szertartásnak megfelelő öltözetben az oratóriumban gyülekeztek. Miután elhangzott az “ Oltalmad alá folyamodunk” kezdetű antifona, az “Ave maris stella” éneklése közben, a körmenet zászlókkal elindult a templom felé. Elöl mentek a kisiskolások, a labarum után az ujoncok következtek, azután a syntaxisták, majd a fáklyavivők, leghátul ment a karingbe öltözött praeses. A templomba érve elénekelték az “Oltalmad alá” című antifonát. Szintén énekkel vonultak vissza az oratoriumba, ahol az “Üdvőzlégy Máriá”-t elimátkozva fejezték be az ünnepi körmenetet. Nagyobb ünnepeken az oratóriumban misét tartottak és a lorettói litániát is elénekelték. Szeplőtelen fogantatás és Sarlós Boldogasszony ünnepén szónokokat hivtak meg az ünnepi szentbeszéd megtartására.

 

A kultúra szolgálatában

A Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium keretében létrehozott Mária Tarsulat nemcsak a vallásos buzgóság emelésére szolgált, hanem a tanulmányi előmenetel felügyelője és előmozdítója is volt. Különösen a magyar nyelven előadott színdarabok és szavalatok által a régi latinos iskola világában, magyar nyelvű önképzőkörként működött.

Kultúrtörténeti szempontból a legfontosabb az 1748-ból származó följegyzés, miszerint a Mária Társulat kijavítatta a színielőadásokra használt helyiséget és az összegyűjtött színdarabok elhelyzezésére egy új szekrényt készíttetett.

Bándi Vazul a gimnázium igazgatója, a Csíksomlyói Római Katholikus Főgymnásium története című könyvében arról is beszámol, hogy a Mária Társulat saját költségén, 1721-1774. között “a tanulók által előadott darabokból összesen 28 misztérium összeíratván, egy kötetbe köttetett s így Csík megyének ezen korból a legbecsesebb nyelvemlékeket megmentette számunkra.”

 

FORRÁSOK

Bándi Vazul: A csíksomlyói római katholikus főgymnasiumban fennálló “Mária Társulat” In: A Csíksomlyói Római Katholikus Főgymnasium értesítője az 1893-94. tanévről. Csíkszereda, 1894.

Bándi Vazul: A Csíksomlyói Római Katholikus Főgymnasium története. Csíkszereda, 1896.

P. Boros Fortunát: Csíksomlyó a kegyhely. Csíkszereda, 1994.

Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története

1918-ig. Budapest, 1994.

A Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor. Csíkszereda, 2002.

Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007.

 

 

Iskolák | Művelődési élet | Egyház, vallás | Egyesületek, társulatok | Csík: Csíksomlyó (Csíkszereda)