A Csíksomlyói Kegytemplom értékes tárgyai közé tartozik a főoltár bal oldalán található labarum. A pünkösdi búcsú egyik fő szimbóluma, amelyet a nép labóriumnak nevez, az ókorban a rómaiak idején hadi zászló, a győzelem jelképe volt. A díszes kelmével bevont méhkas alakú jelvényt a pünkösdi búcsú alkalmával a főpapi kordon előtt viszi a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium legjobb végzős diákja.

A labarum a rómaik hadi jelvénye, egy dárdanyelet keresztező rúdon függő, négyzet alakú kis lobogó volt. Euszébiosz följegyzései szerint Nagy Konstantin a milviusi csata előtt a napkorong fölött a kereszt jelét látta TOUTÓ NÍKA, „e jelben győzz!” felirattal. A császár álmában azt az utasítást kapta Krisztustól, hogy ilyen zászlót vitessen csapatai előtt.

A római hadizászlóról korabeli érmék tanúskodnak. A labarum csúcsára, a római sas helyére aranykoszorúba foglalt, drágaköves krisztus-monogramot helyeztek, a bíborszínű bársony lobogóra a császár és két fia mellképe, valamint a látomás felirata került.

A hadizászló a birodalom Nyugati részének császári, 324-től az egész Római Birodalom birodalmi zászlója lett, melyet 50 katonából álló díszőrség kísért.

A labarumot a konstantinápolyi császári palotában őrizték. 314-től a konstantini pénzeken, szarkofágokon is megjelent. Változatait a bíborszövet felirata szerint különböztették meg: in hoc vinces, „e jelben győzzél”, valamint in nomine Christi vincas semper, „Krisztus nevében győzzél mindig”.

Labarus-labarum (hadi zászló) latain eredetű szó, a római császárok bíborból készült, arany szegélyű zászlója. Nagy Konstantin (I. Constantinus római császár) hadizászlója, melyet Krisztus nevének monogramja díszített. Az idegen szavak szótára szerint a labarum Jézus Krisztus monogramja.

A csíksomlyói kegytemplom egyik kultikus tárgya, a labarum, a pünkösdi búcsú fő szimbóluma 30 kg súlyú, díszes kelmével bevont, méhkas alakú jelvény. A nép nyelvén ismert labóriumot a körmenetet vezető papság előtt viszi a csíkszeredai Római Katolikus Gimnázium legjobb végzős diákja. A korabeli dokumentumokban följegyezték azon zászlóvivő (laborifer) nevét, aki a többórás körmeneten minden segítség nélkül vitte az egykori hadizászlót.

A Csíksomlyón található labarumot a ferences hagyomány szerint az 1567-es hargitai csata győzelmének emlékére készítették. A Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium 1730-ban alakult Mária Társulatának diákjai ezen zászló alatt vonultak az oratoriumból a templomig. A társulat, amely az idők folyamán nemcsak a hagyományos Mária-tiszteletet mélyítette el a csíki diákság lelkében, hanem intézményeket is létesített önmagában, nagy lendületet adott a csíksomlyói szellem kibontakozására a tanuló ifjú körében.

Miklós József: Csíki lexikon. Csíkszereda, 2004.

Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára, Budapest, 2007.

Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007.

Csíksomlyó, a kegyhely. Csíkszereda, s.a.

Csíksomlyó, a kegyhely. A pünkösdi búcsú. Csíkszereda, s. a.