2017. november  22., szerda, Cecília
   
Csíksomlyói barokk kegytemplom
Csíksomlyói barokk kegytemplom

"A kegytemplom csodálatos természeti környezetben, a Kis-Somlyó hegy lábánál emelkedeik. Két tornyával, tekintélyes méreteivel uralja a tájat."

/ Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története /


Székelyföld leghíresebb szentélye a Csíksomlyói barokk kegytemplom, Szék út 148. szám alatt található. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemlék épületként tartják nyilván.

Története

A barokk templomot 1804-1876 között építették, Schmidt Konstantin építész tervei alapján. 1876. augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály erdélyi püspök.

A műemlék épületen többször is végeztek javításokat, az első nagyobb méretű felújítás alkalmával 1911-ben, Urbanszky Fülöp kolozsvári mester kifestette a templomot. 1973-ban P. Écsy János házfőnöksége alatt az oszlopokat, a mennyezet mezőit és a romlásokat renoválták.

1948-ban, XII Piusz pápa a templomot Basilica Minor, (Kisbazilika) rangra emelte.



Leírása

A templom 58 méter hosszú, a hajó 22 méter széles és 18 méter magas, a szentély szélessége 17 méter.  A torony magassága a keresztig 55 méteres.

A bejárati ajtókat 1838-ban készítette Názán Félix.

1837-ben készült a templom homlokzatán látható Mária-szobor, a rézből formázott ötvösmunka Rottenbacher brassói mester alkotása. A szobor felett latin nyelvű kronosztikon olvasható:

SpLenDor ab eLIsIs CeLebrI reDIt  arte rVInIs aeDIbVs! Oh VIrgo gLorIa nostra tVIs.
(Ó Szent Szűz, mi dicsőségünk, a széthányt romokból jeles művészettel újul meg szentélyed.)

A pirossal írt római számok az 1830-as évszámot adják, amely a tornyok építésének befejezési éve.

A kegytemplom harangjait 1924-ben szerezték be. Az első 1133 kilogrammos Szűz Mária tiszteletére készült. A Jézus Szent Szíve tiszteletére felszentelt harang 752,5 kilogrammos. A harmadik 339, 5 kilogramm és Szent Ferenc tiszteletére szentelték fel. A negyedik a 150, 5 kilogrammos harangot Szent Antal tiszteltére szentelték. A harangok 1924. június 6-án szólaltak meg először.



A templom belseje

A templom berendezésének nagyobb része Papp Miklós brassói festő és szobrász munkája.

A kórust Pfeifer Antal gyergyószentmiklósi mester készítette el 1831-ben, legfontosabb bútora az orgona, amely 1931-ben épült a mai formájában.

A színes ablakokat 1905-1911 között a csehországi Grottauban gyártották és helyezték el a templom ablaküregeiben. A főbejárati üvegablakokon Jézus és Mária monogramja, valamint a ferences jelvény látható.

Az 1980-as években készültek a sekrestye és a folyosó ajtaján lévő domborművek. Alkotójuk Vincefi Sándor hajdani csíkszeredai szobrászművész. A templomhajóban, a baloldali hosszú pad támláján látható domborművek magyar és ferences szenteket ábrázolnak. Az 1980-as években készült alkotások Imets László csíkszeredai művész munkái. A kórus alatt, jobb oldalon, a háromszéki főkapitány, Mikes Kelemen síremléke található (1686).

A templom szentélyében látható az 1847-ben készült papi stallum, melynek felső részén a Szeplőtlenül Fogantatott Szűz, középen Szent Ágoston püspök, két oldalán két diakónus alakját örökítették meg.

A templomhajó déli részén látható szószéket Papp Miklós készítette 1835-ben. A szószék tetején Szent Mihály arkangyal szobra, az ajtón Mózes,  oldalán a Szentlélek eljövetelét és négy evangélistát ábrázoló dombirmű található.

A templom mennyezete fából készült. A diadalíven latin nyelvű kronosztikon olvasható:

ECCe MarIa pIo rVtILant  tVa teCta nItore, qVae tIbI FranCIsCI tVrba pVsILLa LoCat.
(Íme, Mária, tündöklő fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt.)

A piros betűk római számokként összeadva, a diadalív építésének dátumát jelentik, vagyis az 1834 -es évszámot adják.

Kegyszobor

A templom legértékesebb műalkotása a Mária kegyszobor, amelyet a középkori székelyföldi szobrászművészet remekeként tartanak számon. A 16. század elején hársfából készült 2,27 méter magas szobor alkotója ismeretlen.

A kegyszobor jobb oldalán Szent István király, bal oldalán Szent László király szobra áll. A 260 cm magasságú szobrokat Unggaldier József készítette 1905-ben a tiroli Gröndenben.

A kegyszobor két oldalán a 18. századból származó fémből készült fogadalmi tárgyak, valamint az 1940-es évektől márvány hálatáblák láthatók, melyeket a hívek imameghallgatásukért helyeztek el.

Labarum

A főoltár bal oldalán látható a kegytemplom egyik értékes tárgya a labarum. A pünkösdi búcsú fő szimbóluma, amelyet a főpapi kordon előtt visz a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium legjobb végzős diákja.

Oltárak

A barokk templom oltárai reneszánsz stílusban készültek, alkotójuk Papp Miklós brassói festő. 1848-ban készült el a főoltár a mögötte lévő háttérrel és koronával. A mellékoltárak már a 19. század első felében elkészültek.

A Szenvedő Jézus oltár a kórus alatt található, 1855-ben készült. Jobb oldalt az 1933-ban állított Szent Teréz szobor, baloldalt a Szent József szobor látható, amelyet Vágó Gábor készített 1938-ban.

A Keresztelő Szent János oltár 1840-ben készült. A felső képen Szent Sára az oltár alatti részen Mária Magdolna látható, mindkettő Papp Miklós alkotása.

A Nepomuki Szent János oltárt 1935-ben készítette Papp Miklós. A felső képen Mária Magdolna és Szent Erzsébet látható, az oltár alatti részen Szent Vendelt örökítették meg.

A Szent Anna oltárt szintén Papp Miklós készítette 1839-ben, fent Szent Apollónia, a lenti képen Jézus születés látható.

A Szent Erzsébet oltárkép 1838-ban készült, alkotója Papp Miklós. A felső kép szent Juliannát ábrázolja, az alsón az utolsó vacsorát örökítette meg.

A Szent Ferenc oltár 1840-ben készült, a felső, Szent Ferenc kép Papp Miklós alkotása, a lenti Assisi Szent Ferencet ábrázoló oltárképet Csűrös József készítette 1838-ban.

A Szent Antal oltár 1843-ban készült, a felső kép Szent Bonaventurát ábrázolja, alkotója Papp Miklós, a főképet, Szent Antalt ábrázoló oltárképet Szopos Sándor festőművész készítette 1931-ben.

A Cortonai Szent Margit oltár a szentélyben található, az oltárkép festője és állíttatója ismeretlen.

Az orgona

Erdély legjobb templomi hangversenyorgonája, 40 szólóváltozatával és 2824 sípjával egyik legkorszerűbb széphangzású hangszer.

Emléktáblák

A templom előcsarnokában tartóoszlopokra helyezett márványtáblák láthatók, melyek a csíksomlyói rendház nagyjainak emlékét örökítik meg:

P. Somlyai Miklós (1598-1661)

P. Domokos Kázmér (1606-1677)

P. Kájoni János (1629-1687)

P. Görög István (1631-1678)

P. Simon Jukundián (1813-1894)

P. Benedek Fidél (1907-1979)

P. Écsy János (1919-1982)

FORRÁSOK

Csíksomlyó a kegyhely. Csíkszereda, s. a.

P. Boros Fortunát: Csíksomlyó, a kegyhely. Budapest, 1994.

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek 1. kötet. Kolozsvár, 1996.

Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.

P. Benedek Fidél: Csíksomlyó. (Tanulmányok). Kolozsvár, 2000.

Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007.


FOTÓ
Vártemplomok, templomok | Domborművek | Emléktáblák | Szobrok, szoborcsoportok | Egyház, vallás | Csík: Csíksomlyó (Csíkszereda)