2017. szeptember  20., szerda, Friderika
   
Csíksomlyói ferences nyomda
Csíksomlyói ferences nyomda

Az Assisi Szent Ferenc szerzetes rendnek kiemelkedő szerepe volt Erdély kulturális arculatának kialakításában. A ferences szerzetesek a 13. században, először a fejlődő szász városokban jelentek meg, majd a Székelyföldön is folytatták tevékenységüket.
Csíksomlyón, a 15. század első felében telepedtek le véglegesen. Az erre vonatkozó hiteles dokumentum, a IX. Bonifác pápa által kiadott, 1400. október 29-én keltezett alapító levél, amely négy ferences rend létrehozását engedélyezte.
A ferences atyák a székelyföldi és moldvai missziós tevékenységükkel, a pünkösdi búcsúval, az értékes könyvgyűjteményükkel, az iskolai oktatással, valamint a nyomdászattal Csíksomlyót híres keresztény művelődési központtá tették.

Története

Az 1675-ben alapított csíksomlyói nyomda és könyvkötő műhely művelődéstörténeti szerepe felbecsülhetetlen. A 17. század utolsó felében és a 18. század elején, 1726-ig, a kolozsvári jezsuita nyomda létesítéséig, Csíksomlyón működött az egyetlen erdélyi katolikus műhely. Alapítása és tevékenysége szoros kapcsolatban állt az erdélyi katolicizmus és ellenreformáció megerősödésével és terjedésével.
A nyomda alapítója a szorgalmas és egyetemes műveltségű Kájoni János ferences szerzetes volt. Ő szerezte meg Rómából a nyomda működéséhez szükséges engedélyt. A Hitterjesztő Szent Kongregáció 1676. június 22-i római levele szerint, a csíksomlyói ferencesek kinyomtathatták Cicero családi leveleit, valamint Aelius Donatus és Emmanuel Alvarus latin nyelvtanát.
Kájonit, a kézisajtó és a nyomdai felszerelések beszerzésében, valamint a könyvek kiadásában, a ferences szerzeteseken kivül, több erdélyi nemes is támogatta.
A nyomda első ismert és irodalomtörténeti szempontból legjelentősebb kiadványa, a Kájoni János által szerkesztett Cantionale Catholicum latin-magyar nyelvű énekeskönyv, amely 1676-ban jelent meg. A székelyföldi és moldvai katolikusok által használt népszerű énekgyűjteményt 1719-ben, 1805-ben és 1806-ban újra kinyomtatták.


Leírása

A nyomda felállításának célját Kájoni János így fogalmazta meg: “az apostoli misszió és az ország katolikusainak szükségére.” Mivel a legnagyobb hiány az énekes-, ima-, és iskolai tankönyvekben volt, Kájoni nyomdája rövid idő alatt a nép- és iskolai nevelés fontos eszközévé vált.

A könyvsajtó kiadványain szereplő elnevezések nagyon változatosak. Ezek a változatok meghatározzák az időpontot, amikor a mű készült. Egyes ismertetőkben a “Csíki nyomda”, “Kájoni nyomda” szerepel, ugyanakkor könyvsajtónak is nevezték.

A nyomda épülete működésének ideje alatt mindvégig a kolostor falai között volt. A kézisajtót kezdetben a kolostor egyik nagyobb helyiségében szerelték fel. Mivel a nyomdai munkálatok kibővülése egy nagyobb helyiség létrehozását tette szükségessé, így 1778-ban elkészült az új épület, amelyet a kolostor nyugati szárnyához csatoltak. Ezt az épületszárnyat 1924-ben a nyomda megszűnése után bontották le.

A ferencesek nyomdája létesítésétől fogva nagy hatással volt a katolikus székelység művelődési-szellemi életére, mivel nagyobbrészt vallásos jellegű műveket adtak ki: énekes- és imádságoskönyveket, liturgikuskönyveket, rendszabályokat, ferences szerzők műveit, búcsús és társulati kiadványokat, kalendáriumokat, sematizmusokat, ugyanakkor nyomtattak jogi, orvosi, történelmi és szépirodalmi műveket is.
A nyomda tevékenysége alapításától kezdve, szorosan összefügg az ellenreformáció és a magyar katolicizmus programjaként, a vidék katolikus iskolahálózatának kialakulásával és fejlődésével is.
A 18-19. században, a szerzetesek kézisajtóján latin és magyar nyelvű tankönyveket nyomtattak ki: ábécéskönyvet, helyesírási szabályokat, számvetéstáblát, latin nyelvtant, katekizmust és módszertani könyveket.
Az 1848/49-es forradalom idején, a felkelők által elfoglalt műhelyben nyomtattak számos forradalmi kiáltványt és a magyar szabadságharc egyik lapját, a Hadi Lapot. A Bíró Sándor százados által szerkesztett forradalmi néplap értékes történeti forrás, amely a forradalom, a szabadságharc ügyét szolgálta. Ez volt az első székelyföldi hírlap, melynek célkitűzései között szerepelt a lakosság és a katonaság tájékoztatása, valamint a külpolitikai események ismertetése.
A ferences szerzetesek a műhelyt a kor színvonalának megfelelően szerelték fel. Kisebb kihagyással mindvégig üzemeltették, egészen a 19. század végéig, valószínűleg 1900-ig. A bevételi-kiadási naplókat 1884-ig vezették. A 17. századból 14, a 18. századból 80 nyomtatvány megjelenését jegyezték fel. A 18. században kétszer is bővítették a nyomda készletét.
Az átépített nyomda hetven éven át zavartalanul működött. Az 1848/49-es forradalom idején először a szabadságharcosok vették át, utána a császáriak foglalták le a kincstár részére. Később visszakerült a ferences rend tulajdonába, de szigorú cenzúra alá helyezték, ami a teljes elsorvadását eredményezte. Azután már csak kisebb füzeteket és directoriumokat nyomtattak. A tipográfia 1901-ben végleg leállt. A kézisajtót 1910-ben a kolozsvári zárdába szállították. 1951-ben a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum vette át a könyvsajtót.


Az első nyomdász Kassai András volt, aki 24 évesen került a Kájoni nyomdába, ahol ferences pappá szentelték. 1687-től, miután Kájoni János szárhegyi házfőnök lett, Kassai önállóan vezette a nyomdát, ugyanakkor nyomdászokat is nevelt a szerzetes testvérek közül. Első tanítványa a háromszéki származású Fr. Balogh Leó, aki fiatalon lépett be a rendbe és kiváló nyomdász lett belőle. A csíksomlyói ferences nyomdában összesen 24 nyomdász tevékenykedett.

Könyvkötészet
A csíksomlyói könyvkötő műhely a 17. század első felében kezdte meg működését. A legrégebbi ismert könyvkötés 1644-1650-ben készült Marcus Bandinus érsek számára. A műhely 1676-tól a 19. század végéig a nyomdával párhuzamosan tevékenykedett. A 17. században főleg késő reneszánsz, vaknyomásos díszítésű börkötések készültek. A 17-18. században sok csíksomlyói kötés átmenetet mutat a reneszánsz és barokk díszítés között. A 18. század közepén a ferencesek rokokó mintás bélyegzőket használtak. A műhely a 17-18. században érte el virágkorát, ezután hanyatlási korszak következett, mivel egyszerűbb és olcsóbb bőr-, vagy félbőr- illetve papírkötéseket készítettek. A csíksomlyói könyvkötő műhelyben kötötték be a nyomdában kiadott könyveket, a híres könyvtár egyes köteteit, ugyanakkor külső megrendelésre is dolgoztak.

Forrásanyag a nyomda kiadványairól

*Inventárium Tipographiae Csík-Somlyoviensis, 1825.

*Glósz Miksa: A Csík-Somlyói Szent-Ferecz-Rendi szerzetesek nyomdájában az 1662-1884-dik évig megjelent könyvek és egyéb nyomtatványok teljes czímtára. Csíksomlyó, 1884.

*P. Papp Leonard gyűjtése. 1989.

*Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. Könyvleletek 1980-1985. Budapest-Kolozsvár, 1999.

*P. Papp Leonard: Erdélyi ferences nyomdák és kiadványok. Csíkszereda, 2009.

Kiadványai

*Cantionale Catholicum. Énekeskönyv. Csíksomlyó, 1676, 1719, 1805, 1806.

*Aranyos Ház. Kájoni János imakönyve. Csíksomlyó, 1676, 1680.

*Lelki kard. Katolikus imádságok. Csíksomlyó, 1680k.

*Ágoston Péter: Szivek kincse. Csíksomlyó, 1685.

*Uj és O kalendáriom. Csíksomlyó, 1685.

*Cicero, Marcus Tullius: Epistolarum libri quatuor... Csíksomlyó, 1702.

*Panis Vitae, et Intellectus Az-az Eletnek, és Ertelemnek Kenyere... Csíksomlyó, 1721.

*Alvarus, Emmanuel: Institutionum grammaticarum liber tertius. Csíksomlyó, 1727.

*Bonaventura, Sanctus: Speculum Disciplinae ad Novitios... Csíksomlyó, 1732.

*Györffy Pál: Ortus, progressus, vicissitudines... Csíksomlyó, 1737.

*Pázmány Péter: Imádságos könyv. Csíksomlyó, 1747.

*Opuscullum Oertographicum. Csíksomlyó, 1751.

*Ágoston, Szent: Poenitentia. Szent Ágoston hipponai püspök elmélkedései... Csíksomlyó, 1766.

*Losteiner, Leonardus: Idea expressa universae philosophiae... Csíksomlyó, 1776.

*A keresztény katholikusok egyházi énekeskönyve. Csíksomlyó, 1805.

*Pásztori Ferenc László: Regulae criticae in linguam Latinam... Csíksomlyó, 1815.

*Keresztelő Sz. Jánosnak tiszteletére intézett énekek. Csíksomlyó, 1818.

*Libellus Alphabeticus. Csíksomlyó, 1822.

*Magyar A, B, C es Könyvetske... Csíksomlyó, 1840.

*Virágvasárnapra. Csíksomlyó, 1867.

*A Boldogságos Szüz Máriához öt Ájtatos Ének. Csíksomlyó, 1874.

*Földes József: Az irva-olvasás gyakorlati tanítása... Csíksomlyó, 1882.

*Assziszi Sz. Ferencz III. rendjének törvényei. Csíksomlyó, 1884.

*Imets Fülöp Jákó: Áhitatossági Kalauz. Csíksomlyó, 1886.

*Egyházi Énekek a Tanuló ifjuság számára . Szerk. Imets Fülöp Jákó. Csíksomlyó, 1887.

*Báthori András, Cardinál, és Erdélyi Fejedelem Emlékezetére. Csíksomlyó, 19.sz.

 


Emlékkiállítások

Fennálásának 250. évfordulóján, 1926-ban, a kolozsvári kolostorban egy kiállítás keretében emlékeztek meg a csíksomlyói nyomda dícső múltjáról.

A ferences nyomda alapításának 325. évfordulóján, a Csíki Székely Múzeum és a Csíksomlyói Ferences Kolostor közös szervezésében, kiállítással tisztelegtek a nagy múltú nyomda és megálmodója Kájoni János emléke előtt.

FORRÁSOK

Dr. P. Boros Fortunát: Csíksomlyó, a kegyhely. Csíkszereda, 1994.

P. Benedek Fidél: Csíksomlyó. Kolozsvár, 2000.

A csíksomlyói ferences nyomda és könyvkötő műhely. Csíkszereda, 2001.

A Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor. Csíksomlyó, 2002.

Miklós József: Csíki Lexikon. Csíkszereda, 2004.

A csíksomlyói ferences nyomda és könyvkötő műhely, Csíkszereda, 2007.

Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007.

Művelődési élet | Nyomda, könyvkiadás, sajtó | Egyház, vallás | Csík: Csíksomlyó (Csíkszereda)