2021. március  08., hétfő, Zoltán
   
Gyilkos-tó
Gyilkos-tó

A Gyilkos tó a Hagymás hegységben, a Kis-Cohárd és a Nagy-Cohárd, valamint a Gyilkos-kő között terül el.

Története

A hegyek között, festői környezetben fekvő Gyilkos-tó az ország egyik legnagyobb természetes torlasztava, kialakulásáról több elmélet létezik. A legtöbb kutató által elfogadott elmélet szerint az 1837-es nagy esőzések miatt leomlott a szomszédos Gyilkos-kő hegy, eltorlaszolva a völgybe lefutó Békás-patak útját. A természetes gát mögött felgyülő víz elárasztotta a völgyet és az erdőt, ma is látszanak a tóból kiálló fenyőcsonkok, mintegy emlékeztetve az utókort hajdani nagy pusztulásra.
A Gyilkos-tó eredeti neve Vörös-tó volt. A tavat tápláló Vereskő-patak nagy esőzésekkor vasoxidokban gazdag agyagot mosott bele a tóba, mely leülepedett, sárgás-vörösre festve annak vizét. A Kis- Cohárd-hegy vörös mészkőszikláinak visszatükröződése miatt még vörösebbnek látszik a tó vize.
A Gyilkos nevet valószínűleg Orbán Balázs említette először 1864-ben, a Hazánk s a Külföld c. lapban megjelent Kirándulás a Gyilkos tavához c. írásában. A név eredetére többféle magyarázat maradt fenn a néphagyományban. Az egyik változat szerint a hegycsuszamlás pillanatában pásztorok legeltették a juhaikat a lejtőkön, a lezúdúló hegy mindent elnyelt, betemetett. Egy másik változat szerint télen a befagyott tavon átkelő, fát szállító szekeresek alatt szakadt be a jég, elnyelve embert, állatot, rakományt. Vannak akik szerint a tó a fenyőerdőt „gyilkolta meg", innen eredhet a neve.
A festői környezetben található tó kialakulásától kezdve vonzotta a látogatókat. A felszínén visszatükröződő Kis-Cohárd képe, a vizből kiálló fehér fenyőcsonkok egyedülálló látványt nyújtottak, sok művészt megihlettek meg. Az 1900-as évek elejétől képeslapok, metszetek, rajzok, fénykényképek készültek róla.
A tó lassú, de folyamatos feltöltődés alatt áll, felülete a felére csökkent. Nagyobb felhőszakadások idején a patakok jelentős mennyiségű hordalékot mostak a tóba. A folyamatot felgyorsította a környező erdők felelőtlen, nagymértékű kitermelése. A tó déli partján 1895-ben fűrésztelep, munkásszálló és kocsma létesült. A keletkezett hulladék a telep 1924-es megszűnése után is sokáig szennyezte a tavat és környékét. Az 1960-as évek elején két gátat létesítettek a Hagymás és a Verskő patak völgyében, hogy felfogja, leülepítse a hordalékot. A békaszőlő és mezei zsurló térhódítása nagymértékben elősegíti a tó feltöltődését.
1980-ban a Gyilkos-tó környékét 2128 ha területen természetvédelmi területté nyilvánították, a Nagyhagymás Nemzeti Park részét képezi. Több ritka, védett növény élőhelye, megtalálható itt a zergeboglár, a havasi gyopár, a boldogasszony papucsa, a pozsoritai hölgymál, a nehézszagú boróka, a henye boroszlán, a turbánliliom, vadliliom, vörös kosbor stb.
A Gyilkos–tó körül 2010-ben tanösvény létesült, mely felvezet a Kis-Cohárdon található kilátóig.
A Gyilkos-tó közelében található a vidék másik nevezetessége, a Békás-szoros.

Leírása

A Gyilkos-tó L-alakot formáz, vizét öt patak táplálja: a Hagymás-, Gyilkos-, Vereskő-, Likas- és a Cohárd patakok. Két külön ágból áll: a Cohárd patak völgyében található rövidebb ág és a hosszabb, a Juh-pataki ág. Fenyvesekkel borított hegyek között fekszik, északon a Kis-Cohárd, keleten a Gyilkos-kő, nyugaton a Likas-hegyláb, délen a Veresszakáll nevű hegyláb határolja. A tó egyediségének számító fenyőcsonkok száma megfogyatkozott, egyre kevesebb fa dacol, végsőkig kapaszkodva a talajba a víz alatt.

FORRÁSOK

Vofkori György: Gyergyószentmiklós. Kolozsvár, 2004.

Vofkori László: Utazások Székelyföldön. Csíkszereda, 2007.

Gyilkos-tó. Gyergyószemtmiklós, 2007.

Dezső László: Világszép Gyilkos-tó. Gyergyószentmiklós, 2008.

Kalandozások a Gyilkos-tónál. Gyergyószentmiklós, 2009.

Ajtay Ferenc: Erdély természeti csodái. Kolozsvár, 2009.

Gyilkos-tó és Békás-szoros. Gyergyószentmiklós, 2017.

http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2016/tv1610/ladanyi.html

Természetvédelmi területek | Hegyek | Tavak | Mocsarak, lápok | Gyergyó: Gyilkostó | Gyergyó