2021. szeptember  27., hétfő, Adalbert
   
Felsőnyírkerti fürdő
Felsőnyírkerti fürdő

A Maros holtágának közelében, a település központjától nem messze található a Felsőnyírkerti feredő.

Története

A gyergyói medence ásványos forrásai többnyire a Maros folyása mentén törnek fel. Gyergyócsomafalva területén nagyszámú forrást és borvizes kútat tartottak számon a régiek. Gróf Teleki József azt írta a településről 1799-ben: „édesvíz gyanány borvízzel élnek, mert még a kútak is savanyúvizek". A csomafalviakat borvizeseknek hívták a környéken élők. Az 1900-as évek első felében néhány család megélhetését a borvíz szállítása biztosította. Az ásványvizet agyagkorsóban, szalmával bélelt szekerekkel szállították a környező falvakra és Gyergyószentmiklósra.
Mára csak három természetes forrás maradt meg a településen: a Csonka Kati küpüje, Töltési küpü és a Maroshíd alatti borvízforrás.Újabban egyre nagyobb szerepet kap az ásványvíz a település életében. A helyiek felújították, kitisztították a központban taláható falu kútját és a magánterületeken található borvizes kútakat is egyre többen hozzák rendbe és fogyasszák a kitűnő ásványvizet.
A településen jelen levő nagyszámú ásványos forrás lehetővé tette a múltban egy kis népi fürdő létesítését. A helyiek az 1950-es években a Maros holtágának jobb partján építették egy borvízes medencét, létrehozván a Felsőnyírkerti borvízfürdőt.
A fürdő egy idő után tönkrement, eltűnt a lápban, csak az itt élők emlékében maradt fenn. Az utóbbi években, felismerve az ásvánvíz jelentőségét a település életében, felmerült a régi fürdő újra létesítése. 2008-ban, önkormányzati támogatással és adományok segítségével, egy kaláka keretében megújult a hajdani fürdő.
A Csomafalvi feredőt a Felsőnyírkerti borvízfürdő romos medencéje helyén hozták létre a megálmodói. Hagyományos, hatszögű medencét létesítettek öltőzővel, a létesítményt helyi motívumokkal díszített kerítéssel vették körbe, mely kiegészült egy fűzkupolával és egy tűzkatlannal is. A kis népi fürdőt a későbbiekben továbbfejlesztették, egy nagy rendezvénycsűrt is létesítettek itt, amely számos, hagyományápoló rendezvény helyszínéül szolgál. A Felső-nyírkerti rendezvénycsűrben 2016-ban a helyi tanács munkatársai borvízkiállítást hoztak létre, mely nyitott az érdeklődők számára. A kiállítás megnyítójának keretében került sor az Ennek a víznek keletje vót – Csomafalva vizei című dokumentumfilm bemutatójára. A dokumentumfilm a település fontos természeti értékeinek múltját és a hozzá kapcsolódó hagyományokat mutatja be.

Jellegzettesége

A gyergyócsomafalvi forrásvizek a nátrium-kálcium-hidrogénkarbonát-klorid típusú vizek csoportjába tartoznak.

FORRÁSOK

Hargita megye természetes gyógytényezői. Csíkszereda, 1974.
Székelyföld borvizei. Csíkszereda. Polgár-Társ Alapítvány - Csíki Természetjáró és Természevédő Egyesület, 2009.
Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva:Székelyföld fürdői. Csíkszereda, 2013.
http://www.csomafalviturizmus.ro/latnivalok/termeszeti
https://morfondir.ro/keletje-van-a-csomafalvi-borviznek/
http://www.csomafalva.info/sites/default/files/csomafalvi_hirlap_2016_augusztus_1_2.pdf
https://www.arstopia.hu/2008kalaka1

Helyi hagyományok, szokások | Borvízek | Népi fürdők | Gyergyó: Gyergyócsomafalva | Gyergyó