2021. március  08., hétfő, Zoltán
   
Gyergyócsomafalva borvízforrásai
Gyergyócsomafalva borvízforrásai

Gyergyócsomafava területe gazdag ásványvízforrásokban, a településen fúrt kútak és természetes forrás is megtalálható. A jótékony hatású ásványvizeknél hajdanán két népi fürdő is létesült.

Története

A gyergyói-medencében a Görgényi-havasok utóvulkáni működésének következtében számos borvízforrás tör a felszínre. Az ásványos források a Maros folyása mentén törnek fel Vasláb – Gyergyóújfalu – Gyergyócsomafalva – Gyergyóalfalu – Gyergyóremete – Gyergyóvárhegy területén.
Gyergyócsomafalva a Görgényi-havasokat a Hargita-hegységgel összekötő Délhegy lábánál fekszik. A település régen nevezetes volt a nagyszámú borvízforrásoknak köszönhetően. 1799-ben Gróf Teleki József írja a településről: „édesvíz gyanány borvízzel élnek, mert még a kútak is savanyúvizek". Orbán Balázs szerint „a Marost kivéve itt édesvizet találni nem lehet, mert bárhol ássanak is kútat mindenütt ásványos víz fakad fel, egyik ily forrás a bort is főzi, s oly erős, hogy borszéki gyanánt hordják szét".
A gyergyócsomafalvi források a Maros mindkét partján jelen vannak, helyenként a folyóvizében is megfigyelhetőek a feltörő széndioxid buborékok, de jelen van a szénsavas víz a kutakban és természetes források formájában is. Valamikor 86 forrást és borvizes kútat tartottak számon a településen, a környékbeliek „borvizeseknek" nevezték a csomafalviakat. A kútak többsége mára elszennyeződött, a természetes forrásokból három maradt fenn: a Csonka Kati küpüje, Töltési küpü és a Maroshíd alatti borvízforrás. Két népi fürdő is létesült a jótékony forrásoknál: a Felső Nyírfürdő ésTokányné gübüje. Az előbbit 2008-ban egy fürdőépítő kaláka keretében felújították és azóta is használják, az utóbbi emlékét csak a fennmaradt helyneve őrzi.
Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséget kap az ásványvíz a település életében. A központban található Főkútat felújították és egyre több lakós tisztítja meg a területén található borvízes kútat, nemegyszer hozzáférést biztosítva mások számára is. 2016-ban a helyi tanács borvízkiállítást szervezett a fürdőnél, az érdeklődők megszemlélhették a régi világból fennmaradt borvizes kellékeket. A kiállítás megnyítójának keretében sor került az Ennek a víznek keletje vót – Csomafalva vizei című dokumentumfilm bemutatójára. A készítők a település borvizes múltjának kívántak emléket állítani, ugyakkor felhívni a figyelmet az értékes természeti kincs megőrzésére, a kapcsolódó hagyományok továbbörőkítésére.

Jellegzettesége

A gyergyócsomafalvi forrásvizek a nátrium-kálcium-hidrogénkarbonát-klorid típusú vizek csoportjába tartoznak.

Gyógyhatása

A gyergyócsomafalvi források vizét epe-és máj-, húgyúti betegségekben, érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek kezelésére ajánlják.

FORRÁSOK

Hargita megye természetes gyógytényezői. Csíkszereda, 1974.
Székelyföld borvizei. Csíkszereda. Polgár-Társ Alapítvány - Csíki Természetjáró és Természevédő Egyesület, 2009.
Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva:Székelyföld fürdői. Csíkszereda, 2013.
http://www.csomafalviturizmus.ro/latnivalok/termeszeti
https://morfondir.ro/keletje-van-a-csomafalvi-borviznek/
http://epa.oszk.hu/00400/00458/00465/pdf/EPA00458_Korunk_1976_05_348-352.pdf

Használata
A Gyergyócsomafalván gazdagon feltörő források régen megélhetést biztostottak némely helyi családnak. A borvizet korondi agyagkorsóban, szekerekkel szállították a környező falvakra és Gyergyószentmiklósra az 1900-as évek első felében.

Borvízek | Népi fürdők | Gyergyó: Gyergyócsomafalva | Gyergyó