Gyergyótölgyes ásványvíz forrásai a Putna-pataka keleti és nyugati mellékvölgyeiben,a Veresszakáll-patakában és a Péntek-patakban törnek fel.

Gyergyótölgyes területén feltörő források a közeli Kelelmen-havasok utóvulkáni tevékenységének következtében keletkeztek. A kis hozamú források változatos vegyi összetételűek, jelentős széndioxid tartalommal rendelkeznek, egyesek radioaktívak. A helybeliek ivásra használják.
A Putna-pataka keleti és nyugati mellékvölgyeiben feltörő legismertebb források a Csibi-, Nagyrez- és Márkpataki, a Sándoroké és az Alsódiáki- és Felsődiáki borvizek. A Veresszakáll-patakában három forrás tör fel, a környéken a XX. század elején működött az Attila fürdő. 1907-ben a jó minőségű Attila-forrás vizét három birtokos és kereskedő, Köllő János, Lukáts Márton és Mátyás Albert kezdték el palackozni.
A Péntek-patakban öt ismert forrás található, az Égett-, Páltin- és Cicera-borvíz, valamint a Tárnaborvíz és Régi fúrás néves ismert források.

A változatos vegyi összetételű tölgyesi ásványvizek a kálcium-nátrium-hidrogénkarbonátos, illetve a nátrium-kálcium-hidrogénkarbonát-kloridos ásványvizek csoportjába tartoznak.

A tölgyesi forrásokat ivókúrában használják a savtalanságban és veseelégtelenségben szenvedők.

Székelyföld borvizei. Csíkszereda, 2009.

Dr. Janitsek Jenő – Farkas Aladár: Gyergyótölgyes története és névanyaga

Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: Székelyföld fürdői, Csíkszereda, 2013.