2019. szeptember  15., vasárnap, Eniko
   
Almási barlang
Almási barlang

A Persány-Rika hegység északi végénél kialakult Vargyas-szorosban található az Almási barlang.

Története

A 4 km hosszúságú Vargyas-szorost a Hargita hegységből eredő Vargyas-pataka alakította ki, áttörve az itt talalható mészkőtömbön. Az évezredek folyamán öt jól elhatárolható szinten több mint száz, kisebb-nagyobb barlang alakult ki a szorosban. Az ötödik szint jelenleg is alakulóban levő, aktív barlang.
A Kőlik, Nagy-barlang és Orbán Balázs-barlang néven is ismert Almási-barlang a szurdokban legnagyobb és legismertebb. Az itt talált emberi és állatmaradványok, különböző eszközök, régészeti leletek tanúsága szerint már a paleolitikumban lakott hely volt. Ugyanakkor írásos feljegyzések bizonyítják, miszerint idegen hadak betörése idején a környékbeli települések lakói sokszor menedékre találtak itt. A barlang előtt egykori védőfal maradványai találhatók. A közeli Kőmező nevű helyen még mai is látható a Tatársánc, mely egykor a a Szent László korabeli Magyar Királyság keleti határait őrző védelmi rendszerhez tartozott.
Az Almási barlangot elsőként egy 1637-es peres okirat említi, mely a homoródalmásiaknak ítéli a barlangot, azzal a kikötéssel, hogy vész, háború esetén a vargyasiak is használhassák azt. A későbbiekben több leírás is említi a Vargyas-szoros nevezetes barlangját. Részletes tudományos feltérképezésére azonban csak 1836-ban került sor, Nagykedei Fekete István, Csíkszék és Udvarhelyszék földmérője által. A következő években több mű is ismerteti és közöl leírást a Vargyas szorosról és az Almási barlangról, köztük Orbán Balázs is, aki a Székelyföld leírása c. művében ismerteti a szorost és a barlangot, mellékelve művében Fekete István térképét is.
A 20-ik században több neves geológus, régész, köztük Haáz Rezső, Jodál Károly, Mottl Mária, Traian Orghidan és Margareta Dumitrescu kutatta az Almási barlangot, újabb termeket, kijáratokat fedeztve fel, illetve régészeti leleteket tártva fel. A barlang 1931-től Orbán Balázs nevét viseli. Jelenleg feltárt járatainak összhossza 1527 m, négy természetes bejárata ismert.
A közelmúltban kiemelkedő Dénes István geológus, barlangkutató szorosban végzett munkája. A több évtizedes kutatómunka, melyet többedmagával végzett hozzájárult a szoros és a barlangrendszer széles körben való ismerté válásához.
A Vargyas-szoros és barlangjai napjainkban is kedvelt célpontja a turistáknak, túrázóknak, a természetet kedvelőinek egyaránt.

FORRÁSOK

Ajtay Ferenc: Erdély természeti csodái. Kolozsvár, 2009.
Pál Zoltán – Takács Ágnes – Barabás Erika: Természetvédelmi területek Erdélyben. Kolozsvár, 2010.

http://zoldszekely.ro/uploaded/files/Vargyasszoros_feladatfuzetA4.pdf
http://www.vargyasszoros.org/uacutetmutatoacute.html
https://erdely7csodaja.ro/csoda/a-vargyas-patak-meszkoszurdoka

Természetvédelmi területek | Hegyek | Barlangok | Udvarhely: Homoródalmás | Udvarhely