A Rák tava egy neogén kori üledékes kőzetből felépülő területen alakult ki, melynek szarmatakori agyagos márgából és homokkövekből álló összetétele kedvez a földcsuszamlásoknak. Így keletkezhetett feltehetően a jégkorszak végén a tó. A közeli dombok megcsúszása következtében a völgyben kialakult egy természetes földtorlasz, mely meggátolta a víz lefolyását, létrehozva ezáltal a tavat.
A tó hosszúsága 250 m, szélessége 150 m, területe 3 ha, a hozzátartozó területekkel együtt 10 ha. A mélysége változó a nyílt vízen 4-7 m, a zsombékos, nádas részeken 3-4 m. A tavat és környékét, 10 ha területet a 5/2000-es számú törvény a Nemzeti Területrendezési terv alapján védetté nyilvánítottak.
A területen több ritka növény- és állatfaj él, köztük a fürtös lizinka és a vidrafű amelyek ritka jégkorszaki maradvány növény fajok, továbbá megtalálható itt a közönséges rence, amely apró vízi rovarokkal, rákokkal, szúnyoglárvákkal táplálkozik.
Az édes vizű tóban kárász, orvosi pióca, vízisikló és ponty él. A tó körüli nádas több madár, köztük a szürke gém , tõkés réce , a bíbic, szárcsa, egerészölyv, erdei pinty, barna réti héja, réti fülesbagoly, erdei fülesbagoly, tövisszúró gébics, vörös vércse élőhelye.
A Rák-tava ma nagyon előrehaladott elmocsarasodási szakaszban van, a területet szinte teljes mértekben beborítja a mocsári növényzet.
