A néphagyomány szerint egy pásztor fedezte fel a Szejkefürdőn feltörő források áldásos hatását, aki köszvényes lábát mosogatta az itteni vizeknél. A csodás gyógyulás híre elterjedt, a környéken élők is használni kezdték a forrásokat. Nevét az itt feltörő, szejkés (fehéres, kéntejes, büdős víz) forrásról kapta.
Írásos források az 1700-as évektől említik az itteni gyógyvizeket, számos elismert tudós (Lakatos István, Mátyus István, Gergelyffi András, Bélteki Zsigmond, Pataki Sámuel, majd később Orbán Balázs, Hankó Vilmos és mások) tanulmányozta, vegyelemezte és ismertette a Szejkefürdőn feltörő sós, kénes és szénsavas forrásokat.
Egy idő után kezdetleges népi fürdő alakult a helyen, az Attila forrás vizét 1850-ben vesszőfonatos, majd 1852-ben deszkamedencébe foglalták. 1856-ban Csiszár Mihály, a fürdő akkori tulajdonosa deszkából készült fürdőszobákat, 1860-ban pedig Horváth Dániel már 12 szobás fürdőházat építetett és vetkezőkabinokkal vetette körül a tükörfürdőt.
1866-ban a lengyelfalvi Orbán család megvásárolta a szejkei birtokot. 1871-től 1890-ig Orbán Balázs birtokában volt Szejkefürdő. A nagy székely tudós teljesen átalakította, kiépítette a fürdőt, mely Székelyföld egyik leglátogatottabb helye lett. Az Attila nevű főforrás köré kőmedencét építetett, a kádas meleg fürdőt kibővítette, szálláshelyeket, vendéglőt, fürdőfelőgyelői lakást építettett. 1876-tól saját fürdőorvosa volt a telepnek. A fürdővendégek a száz férőhelyes Székely Mózes fejedelemhez címzett Nagyvendéglőben étkezhettek, szórakoztatásukra tekepályát létesített, térzenét biztosított. A közelben található Nagymál oldalába sétányokat vágatott, megkönnyítve a tetőn található kilátóhoz vezető utat. A telepen székelykapukat állítatott, az általa építettett épületeket történelmi személyekről nevezte el: Rákóczi-lak, Thököly-lak, Mikes-lak, Székely-Mózes-lak, Zrínyi Ilona-lak. Ebben az időben Szejkefürdő 340 férőhellyel rendelkezett. A 24 kádas melegfürdő és hidegfürdő is a főforrás záptojásszagú vizét hasznosította.
Orbán Balázs halála után a fürdő lassan hanyatlásnak indult. A későbbi tulajdonosai nem tudták üzemeltetni megfelelően Szejkefürdőt, így az nem tudta felvenni a versenyt a nagyobb székelyföldi (Szováta, Borszék, Tusnád) gyógyfürdőkkel. A következő évtizedekben történtek még próbálkozások a telep fellendítésére, de főleg a pénzhiány miatt nem valósultak meg ezek a törekvések.
Az 1940-es években földgázat kutattak a térségben. 1946-ban a szejkefürdői próbafúrást követően nagy mennyiségű földgáz tört fel. A székelyudvarhelyiek úgy tartják, hogy az asztali vizként használt, addig buborékos Sarolta forrásnak „elment az ereje", azóta nem az igazi.
Szejkefürdőn az 1900-as évek elején tőzeglápot tártak fel, melyet az 1950-60-as években vegyelemeztek. A Bukarestben kiváló gyógytőzegnek minősített „szejke-iszapot" a székelyudvarheyi korházban tevékenykedő Bakk Elek orvos elsőként alkalmazta mozgásszervi betegségekben szenvedőknél.
1971-1972-ben mofettát létesítettek Szejkefürdőn, melyet mozgásszervi betegségek, valamint érszűkületes betegek kezelésére sikeresen alkalmaztak. A mofetta azonban a gáz mennyiségének csökkenése, valamint a berendezések megrongálódása következtében csak rövid ideig működött.
Az 1980-as évektől Szejkefürdőn csak egy strand működik, a környéken élők látogatják többnyire, valamint az 1969-ben készült Orbán Balázs emlékhely vonza a turistákat, illetve átutazókat. A következő évtizedekben nagyon leromlott a hajdani felkapott fürdő, a környéken rettenetes állapotok uralkodtak, eldobott szemét és a legelő állatok az Orbán Balázs sírhelyénél mindennapos látvány volt.
A fürdőn uralkodó kedvezőtlen állapotok ellenére 1967 óta minden évben megrendezik a Szejke fesztivált és több, más rendezvény (Erdélyi Diáktalálkozó, unitárius világtalálkozó) helyszíne is volt Szejkefürdő.
A rendszerváltás óta a székelyudvarhelyi Haáz Rezső múzeum gondnokoskodott a terület felett. A Szejkefürdőn található tőzeglápot védetté nyilvánították, székelykapukat állítottak fel, 2008-ban borvízmúzeumot létesítettek és működtetnek a telepen. 2010-ben némileg felújították a Borvíz útja projekt keretében, és 2017-ig működött a szabad strand valamint a kilenc káddal rendelkező melegfürdő. Szejkefürdő napjainkban bezárt, folyamatban van a telepen található források vizeinek elemzése, valamint elképzelések és tervek vannak a fürdő modernizálásával, fejlesztésével kapcsolatban.
Hasznosítása
A Szejkefürdőn feltörő petróleum ízű főforrás – Sarolta forrás - vizét évszázadok óta használják ivókúrában a környéken élők. A 19. sz. második felében és az első világháború előtti időszakban Sarolta néven palackozták. Udvarhelyre naponta szállították bivalyos szekkerekkel, három literes cserépkorsókban, mivel ez volt a „udvarhelyiek rendös" ivóvíze. Még az 1970-es években turisztikai látványosságnak számított a bivalyok vontatta, borvizet szállító szekerek, mely a szejkei néptánctalálkozó és a város jelképe lett. A bivalyos szekér ma a 2004-2008 között épült Borvízmúzeum épülete mellett látható.
