A Homoródfürdő területén feltörő források már régóta ismertek és kedveltek voltak. Egyes kutatók szerint már a római korban létezett egy fürdő, mivel a közelben található Földvár nevű helyen római kori maradványokat tártak fel. A szépséges Ilona völgyében, fenyvesek közt elterülő Homoródfürdőt már az 1700-as években jelentős fürdőhelyként emlegették, jótékony hatású változatos összetételű, bővízű ásványvíz forrásait széles körben ismerték. 1898 óta önálló település, 1968-ig Kápolnásfalu tulajdonába volt, azóta Szentegyházához tartozik.
Orbán Balázs leírása szerint Homoródfürdőn mintegy „15 falusias kinézésű ház van festőies rendetlenségben szétszórva (...) van két Lobogója is (...) a felső két fokkal melegebb az alsónál, rendszerint itt kezdik a fürdést, és az alsóban végzik. (...) Homoród a múlt század közepetáján Erdély leglátogatottabb fürdője volt, s bár versenytársai (Tusnád, Borszék, Korond) emelkedésével hanyatlott, de azért most is Székelyföldnek igen kedvenc fürdője, hol nyári idény alatt mindég kedves társaság szokott egybe jönni, melynek köréből a nagyobb fürdőhelyeken szokásos feszengés száműzve van."
Az 1800-as évek végén Hankó Vilmos leírásában Homoródfürdőt így jellemzi: „ A kútak kőküpübe vannak foglalva, a fürdő források nők és férfiak számára elkülőnített tükörfürdőkké átalakítva. A fürdőházban meleg kádfürdőket is készítenek. (...) Homoród nem luxus-fürdő: kitűnő vasas forrásait, pompás fenyvesét csak azok keresik fel, kik igazán gyógyulni és ödölni akarnak. A rendelkezésre álló lakó szobák (80 szoba) egészégesek és olcsók: de berendezésükben csak és kizárólag csak azt nyújtják, a mire szükség van."
Az 1900-as évek elején Nagysolymosi Koncz Ármin székelyudvarhelyi gyógyszerész 30 évre bérbe vette Homoródfürdőt, valamint megvásárolta a közelben található Lobogófürdőt. Az elismert gyógyszerész jelentős beruházásokat eszközölt mindkét telepen. Homoródfürdőn villákat, vendéglőket építettett, sétányokat, pavilonokat alakítottak ki a területen. A vendégek szórakoztatására tenisz- és tekepályát, játszóteret, mozit létesítetett a fürdőtelepen. Rendelkezésre áltak különböző tornaszerek, gőzfürdő, önműködő, zenélő körhinta, a „Ringelspiel" is. Az élelmet frissen szállítatta Székelyudvarhelyről, a zenét egy tizenégy tagú cigányzenekar szolgáltatta, valamint különféle bálok, mulatságok szervezésével is kedveskedett a fürdővendégeknek. Ugyanakkor fényképész, fodrász, orvos, mozgó gyógyszertár, bazár és szatócsbolt is rendelkezére állt a telepen.
Koncz Ármin nemcsak fejlesztette, hanem széles körben népszerűsítette is Homoródfürdőt és jótékony hatású ásványvizeit. Az itt található források közül a Klotild forrás vizét palackozta és forgalmazta Homoródi ásványvíz néven. 1912-ben új forrást fedeznek fel és foglalnak be, melynek vegyelemzését dr. Fabiny Rudolf kolozsvári egyetemi tanár végezte el. A Mária-forrás vizét a két világháború között Lacrima Homorod néven palackozták.
Az első világháborút követően az Ilona-völgyben hétvégi házak, nyaralók létesültek, idővel pedig a Földvár-patak völgyében családok telepedtek le.
Az államosítás után a villákat szakszervezeti üdülőként működteték, majd a megyésítés után diáktábort létesítettek a telepen. Homoródfürdőt rendbetették, modernizálták és kibővítették, létrehozva mintegy ezer férőhelyes országos diáktábort, mely 1989-ig működött.
A rendszerváltás után még rendeztek diáktáborokat egyetemisták számára Homoródfürdőn, de az is megszűnt pár év múlva. A telep fokozatosan hanyatlott, leromlott az elkövetkező időszakban.
Idővel melegfürdő, motel létesült a kedvelt Lobogóforrás mellé, 2012-ben felújították a szabadtéri borvizes medencét. Lassan a telepen eszközölt beruházásoknak, fejlesztéseknek köszönhetően látogatottabb lett Homoródfürdő, napjainkban egyre gyakrabban keresik fel a hajdan népszerű fürdőhelyet. Nemcsak a kikapcsolódásra, kezelésre vágyók látogatják Homoródfürdőt, hanem azok is akik friss, üdítő, jótékony vizet szeretnének fogyasztani a mindenapjaikban.
Homoródfürdő legismertebb borvízforrásai napjainkban a Lobogó- és a Mária-forrás. Ezenkívül ismert még a Vészfarki-, Csorgó-, Klotild-, Ilona-, Kálmán-, Fenyves-, Tódor Sándor és a Szénhomoródi borvízforrás.
