2024. március  19., kedd, József
   
Csíkzsögöd borvízforrásai
Csíkzsögöd borvízforrásai

Csíkzsögöd borvízforrásai a Harom-Somlyó vulkáni vonulat törésvonala mentén törnek a felszínre. A gazdag, bő hozamú forrásokra épült a csíkszeredaiak kedvelt fürdője, Zsögödfürdő.

Története

A csíkzsögödi ásványos forrásokról és jótékony hatásukról először Benkő Károly írt az 1853-ban megjelent Csík, Gyergyó, Kászon leírások. Két t.i. általános és részletes osztályokban c. kötetében. Benkő szerint a „Vérkápolna vagy Szentvérnek nevezett helyen" található forrás híres volt gyógyhatásáról , sokan felkeresték kezelés céljából. A Zsögöd határában, az Olt jobb oldali partján feltörő Szentvér csak egyike volt a számos bő hozamú forrásnak, mely lehetővé tette Zsögödfürdő kialakulását a 19. század második felében. Az első ismert tulajdonosok, előbb Sprencz Pál, majd Kertészné Jakab Anna áldozatos munkája, jelentős befektetése következtében Zsögödfürdő a 20. század elejére nagyon kedvelt gyógy- és szórakozóhelye lett a helyieknek és a kezelésre érkezetteknek egyaránt.
A jelentősebb források közül az István és az Anna forrást vegyelemezte először Molnár János 1873-ban. Az előbbi egy sziklából tör elő, Szikla-forrás néven is ismeretes. Az ivóvíz gyanánt használt Isván borvíz elapadt az 1980-as években sorra kerülő Olt szabályozás következtében. 2012-ben egy projekt keretében a forrás környékét felújították, vizét jelenleg az F326-os hidrogeológiai fúrásból nyeri.
A telep déli felében található Anna forrást fürdőzésre használták. Vizét 6X7 méteres medencébe foglalták, köréje deszkából építettek napozókat, öltöző kabinokat. Ma már nem létezik, betemették.
A híres Szentvér forrásra, melynek vizét a fürdőtelep megalakulása előtt házhoz is hordták és melegítve fürdőzésre használták (Vitos Mózes, 1894), épült Zsögödfürdő szabadtéri fürdőmedencéje. A 10X7 méteres medencét lebetonozták, a fenékforrását lezárták, a napjainkban az F326-os ártézi kút látja el vizzel.
A régi, Rózsa-fürdő néven ismert 5X10 méteres kőmedencét felújították, átalakították, napjainkban a fedett meleg fürdőben található.
A telep forrásai közül ismert volt még a bővizű Lujza forrás, melyet csúzós, köszvényes megbetegedésekre használtak és a Rezső forrás.
Az 1980-as években végzett, két külső beavatkozás: az Olt szabályozása és a két hidrogeológiai fúrás teljesen megváltoztatta a Zsögöd borvíz hálózatát. Eltűntek a régi, felszíni borvízforrások, úgy mint a helyiek által nagyon kedvelt Nádi-, Faluvégi-, Bikavér-, Kőrösszegi-, Petrei-, Szokolai- borviz. A Zsögödi fürdőn feltörő források is eltűntek, csak írásos forrásokban maradtak fennt. A fürdő vízellátását a napjainkban a Hargita Geológiai Kutató és Feltáró Vállalat által fúrt F326-os kút biztosítja.

Jellegzetessége

A zsögödi fürdőn található ásványos források kalcium-magnézium, kalcium-magnézium-nátrium, nátrium-kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát típusúak.

Gyógyhatása

A zsögödi fürdő vizét mozgásszervi, szív- és érrendszeri betegségekben, idegbetegségekben szenvedők használják, valamint ajánlott krónikus bőrbetegségek és izom- és csontsérülések kezelésére.

FORRÁSOK

Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007.

Székelyföld borvizei. Csíkszereda. Polgár-Társ Alapítvány - Csíki Természetjáró és Természevédő Egyesület, 2009.

Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: Székelyföld fürdői. Csíkszereda, 2013.

Zsögödfürdő borvízforrásai. IN: Erdélyi Gyopár. 2015/6. 37 o.

Használata

A zsögödi borvízet ivóvízként és fürdőzésre egyaránt használták a régmúltban és napjainkban is. Az 1800-as évek végén Kertészné Jakab Anna a csíkszeredaiaknak megrendelésre házhoz szállította a borvizet.

Az 1980-as években fúrt F326–os artézi kút vizét 1995-1999 között palackozták és AnaVie néven hozták forgalomba.

Borvizek | Csík: Csíkzsögöd (Csíkszereda) | Csík